Az arami nyelvrol, roviden

A hetfoi rajzoran elhangzott egy mondat, ami igen megfogott engem es azota is ezen gondolkodom. No meg azon, hogy mikent vetem "kepernyore". 

Ahogy tegnap leveleztem kedves J. baratommal (aki jelenleg Afrikaban el csaladjaval, ket eves kikuldetesen) rajottem, hogy ideje megfogalmaznom a gondolatot. Ugyanis J. irta, hogy tobb libanonival is talalkozott ott, a varosban, de egytol egyik "hulye, lenezo sznobb" - J. nem is pajtizik veluk. Teny az, hogy a kozel-keleti arab nem szereti az afrikai arabot. Errol mar korabban irtam es nem beszeltem meg olyan helyivel, aki nem igy gondolna.Na most, a kozel-keleti arab tarsadalom kozott is megvan a klasszikus szeretem-nem szeretem linearis es vertikalis vonal. 

Ahogy az egyik taxis mondta nekem (veluk aztan erdemes beszelgetni! Otthon is mindig csacsogtam veluk - rengeteg mindent lehet toluk tanulni!): mindenki aljanepseg a Libanonihoz kepest, kiveve a Jordanok, mert ok "OK-k" es az Arab Emirseg, akik "jok". Joforman, a tobbi szora sem erdemes.

(Izraelt, bizonyara tudjatok, hogy kivatkepp utaljak es a helyi terkepeken a Foldnek ezen resze nem letezik. Izraelt nem lehet hivni - meg skype-on sem - es, akinek van az utleveleben izraeli pecset, a bizony nem johet be az orszagba). 

De megis mitol gondolja az atlag libanoni azt, hogy felsobbrendu? A valasz nagyon egyszeru : ugyanis ok meg (es leginkabb a kereszteny tarsadalom) arami nyelven beszelnek es nem arabul. Es ez az, ami megkulonbozteti oket a kornyezo orszagoktol. A rajztanar egyike mondta tehat azt, hogy leven itt a keresztenyek (es leginkabb a maronitak) arami nyelven beszelnek, ezert ugy itelik meg, hogy ok az igazi libanoniak es mindenki mas csak masodlagos.

Az arami az un. semi nyelvcsoporthoz tartozok (voltakeppen egy osszefoglalo nev) es a kanaani nyelv kozeli rokona. Talalkozhatunk vele mas elnevezes alatt is, mint pl.: aram, arameus, kald, illetve kaldeus. Aram heber jelentese Sziria. Ebbol mar rogton le is vonhatunk tobb kovetkeztetest, mint pl. azt, hogy a zsidok es a szirek is beszelnek arameusul (vagyis annak egy dialektusat). 

Az okorban pillanatok alatt elterjed az arameus es eloszor a diplomatak nyelve, majd a mindenki altal beszelt kozos nyelvve valik. A teljes Mediterran nepe tudott arameusul. Szamtalan irott forras maradt fenn ezen a nyelven, amelyek kozul a legismertebb termeszetesen a Biblia (Daniel es Esdras konyve, illetve az Ujtestamentom). De talaltak meg arami nyelven irott szovegfoszlanyokat Egyiptomban es... Kinaban! 

Arameusul irt ima 

Aram Noe unokaja volt : Szem fia. Noenak ugye harom fia volt : Szem, Ham es Jafet (lasd: Torokorszagi levelek I. resz). Aram torzsebol szuletik majd meg a kaldeus, az asszir, a heber es a szir nyelvjaras a vandorlasok soran. Az araminak alapvetoen negy nagy nyelvi korszaka van :

Osi arami Kr. e. 975-700

"Sztender" arami Kr. e. 700-200

Kozep arami Kr. e. 200 - Kr. u. 200

Keso arami Kr. u. 200-700

Ezek a korszakok magukba foglaljak az un. nyugati arameust (azaz, az okori zsidok dialektusat es a szir-palesztin nyelvjarast), valamint a keleti arameust (azaz a szir, asszir, kaldeus, babilon, es a talmud arami nyelvjarast).

Az arami az arab hoditas idejen (Kr. u. VII.sz.) kezdett valamelyest hanyatlani. Egeszen a XIII. szazadig az arab es az arami volt a hivatalos nyelv. A kovetkezo szazadra az arab viszont mar teljesen atvette az altalanos szerepet az eroszakos teritesek soran. Az aramit ma is beszelik, leginkabb a kereszteny korokben. Az ijeszto az, hogy azzal, hogy a kereszteny lakossag veszelynek van kiteve (es ez teny) nagyonis fenall annak a lehetosege, hogy egy 3000 eves nyelv is kihal (nem beszelve az emberi vesztesegrol!). Holott mindnyajunk erdeke lenne az, hogy vedjuk a kulturalis oroksegunket - es embertarsainkat. 

Bar mit nekem kulturalis orokseg egy olyan vilagban, ahol kizarolag a penz es az onzoseg diktal!