Szultan Ahmet Kek Mecsete |
Isztambuli kinttartozkodasunk masodik napjan rengeteg helyen jartunk. Megcsodalhattuk a hires Kek Mecsetet, Hagia Sofiat, a mozaik muzeumot es a Topkapi palotat. A Kek Mecset eredeti neve Szultan Ahmet mecset, leven o rendelte meg annak epiteset, ami 1609-ben kezodott meg. A "kek" jelzot a diszitocsempek miatt kapta. A mecsetet rekord ido alatt huztak fel: hat ev mulva mar keszen is volt. A mecset mai napig kultuszhely a turistak sokasaga ellenere. 2006-ban a papa meg is latogatta (XVI. Benedek).
Szultan Ahmet Kek Mecsete |
Sok okosat nem tudok irni a mecsetrol, hacsak nem azt, hogy baromi nagy es rengetegen voltak bent is es kint is. Nyilvan, le kellett venni a ciponket a bejaratnal es van, aki zacskoba bugyolalhatta a labat, de akkor fenntartotta a sort es mindenki pisszegett meg hangosan sohajtozott. Nem volt valami meghitt pillanat. No meg... en megirom, nem erdekel : irto budos labszag volt mindenutt. Es testszag. A helyiseg nem hus, es nem tud rendesen szellozni a sok turista es hivo miatt. No meg nyilvan azert, mert csak egy bejarat van, ami igen szukes.
Persze, hatalmas elmeny ott lenni, latni ezt a mecsetet, de csodalhattam en masikat is, ami volt legalabb ilyen szep es nem ereztem ugy, hogy annyian vagyunk, hogy akar meg is fulladhatok!
Na, az a mecset tenyleg meghitt volt.
A Kek Mecsetben nem is maradtunk valami sokaig bent. Epp csak annyira, hogy tudjak fenykepezni.
Persze, hatalmas elmeny ott lenni, latni ezt a mecsetet, de csodalhattam en masikat is, ami volt legalabb ilyen szep es nem ereztem ugy, hogy annyian vagyunk, hogy akar meg is fulladhatok!
Na, az a mecset tenyleg meghitt volt.
A Kek Mecsetben nem is maradtunk valami sokaig bent. Epp csak annyira, hogy tudjak fenykepezni.
Szultan Ahmet Kek Mecsete |
Ezutan iranyt valtottunk es atballagtunk a Hagia Sofiahoz, ismertebb latin neven : Sancta Sophia, illetve Sancta Sapientia - avagy a Szent Bolcsesseg templomahoz. Sor itt is allt boven, de ekkora mi mar megvettuk a Museum Pass-unkat, amire igen nehezen tettunk szert, de errol most nem kivanok beszelni (eleg annyi, hogy leuvoltottem a kiscsaj fejet, hogy ketszeri 20 perces sorbanallas utan kozli velunk, hogy nekik ilyen nincs is. Azt hittem, hogy megutom.)
A Hagia Sofia-rol mar tudok reszletesebben is irni. A forrasok nem egyertelmuek arra nezve, hogy Nagy Konstantin vagy II. Konstantin epitette volna, de az biztos, hogy Kr.u. 360-ban mar allt a katedralis es egeszen 1453-ig, Bizanc bukasaig szolgalt kegyhelykent. A templomnak harom tortenelmi korszaka van. Sajnos az elsobol vajmi keveseke maradt am az, amit ma csodalhatunk a harmadik korszakbol valo, ami Kr. u. VI. szazadi - szoval nem uj. Rengeteget lehetne irni arrol, hogy milyen a felepitse, hogy hol, mikor, milyen stilusban epitettek at, de nem kivanom untatni a kedves olvasokozonseget. Ugorjunk hat egy hatalmasat es 532-bol (harmadik korszak kezdete) terjunk at 1453-ra, amikor az ottomanok elfoglaltak Bizancot es Hagia Sofiabol mecset lett.
Kedvesek voltak ezek az ottomanok, mert ahelyett, hogy leromboltak volna az epuletet, inkabb atalakitottak. Mindezt ugy, hogy egy-ket szentkephez nem is nyultak. Igy lett az, hogy Hagia Sofia egy kicsit ez, egy kicsit az. Van ott minden.
Kedvesek voltak ezek az ottomanok, mert ahelyett, hogy leromboltak volna az epuletet, inkabb atalakitottak. Mindezt ugy, hogy egy-ket szentkephez nem is nyultak. Igy lett az, hogy Hagia Sofia egy kicsit ez, egy kicsit az. Van ott minden.
Hagia Sofia |
Jol latni a kupola alatt a megmaradt arkangyolakat, valamint a nehai oltar felett (I.) Szuz Mariat a kisded Jezussal.
Konstantin ideje alatt Hagia Sofiat Magna Ecclesiakent ismerte a keleti vilag, azaz "nagy templom"-kent (de lehet meg "elso"-nek is forditani).
Hagia Sofia (I.) |
Hagia Sofia (II.) |
A XVIII. szazadra a templom mar nemcsak kultikus helykent funkcionalt (mecsetkent nyilvan), hanem egy nyilvanos konyhaval is bovult, ahol a szegenyeknek osztottak ingyen etelt. Tovabba, Mahmud szultan epitettett maganak (a bazilikaban) egy magankonyvtarat. Sokaig tartott az epites, mert 1730-ban lattak neki es csak 1754-ben fejeztek be. Holott egesz egyszeruen egy elzart teruletrol van szo a bazilika belsejeben. Sajnos nem tudtuk tuzetesebben megnezni, mert epp restauraltak.
A bazilikanak egy folatvanyossaga - ha hiszitek, ha nem - az ott elo, kover macska volt. Egy gyonyoru kandur-bandi tappancsozott fel-ala, mit sem torodve a turista aradattal. A simogatasokat nagyonis turte es szivesen osszegombolyodott ki-ki oleben egy 20 perces dorombolas erejeig. En nem fenykepeztem ot le, mert nem voltam hajlando ezert (is) sorban allni. De allitom, hogy azt a macskat tobben csodaltak meg, mint az V. szazadi freskokat es mozaikokat.
Hagia Sofia (III.) |
Am ahhoz, hogy megcsodalhassuk ezen mozaikok nehanyat, nem kell Isztambulig elutazni. Eleg, ha elvonatozunk Velenceig (nem a toig, hanem Velence-velenceig ; ahol meg karneval is van). Ugyanis az egyik keresztes hadjarat idejen (ismet temanal vagyunk!), a "felszabaditok" ugy dontottek, hogy minden visznek, amit csak tudnak (akarcsak anno Nikita Hruscsov, akirol az a hir keringett, hogy ugy, ahogy van elvitte a "nyugati" szallodaszobajanak a teljes berendezeset - meg a csempet is leverette).
Hogy miert tettek a keresztesek ezt, remesen egyszeru : Velence tamogatta anyagilag Konstaninapoly elfoglalasat; ugyanis a latin kereszteny vilag (ertsd katolikus) nagyon nem nezte jol szemmel azt, hogy Bizanc egy gazdag birodalom, ahol raadasul meg egesz jol megelnek a kisebbsegben levo muszlimokkal.
A teologiai vallasszakadast, szkizma-t 1054-re tesszuk. Na most a politikai szakadas tenylegesen ekkor tortent meg, a negyedik hadjaratnal, 1204-ben (a hadjarat ket evig tartott : 1202-1204).
Konstaninapolybol semmi nem maradt. Kifosztottak tisztessegesen. Harom napig tartott a rablas es gyilkolas a fovaros utcain. A nagy konyvtar (okori tekercsekkel) porra egett - III. Ince hiaba uvoltott, mint a sakal Romabol, meg egyhazi kitagasassal, excommunicacio-val fenyegotozott, a frank zsoldos hadsereg mit sem panikolt: fosztott tovabb.
Konstantinapoly kifosztasat egyebkent a velencei Dodzse rendelte el, Enrico Dandolo - aki hol van eltemetve? Na vajon...? A Hagia Sofia bazilikaban! Ott van valahol a kovezet alatt (en nem lattam a sirjat). A forrasok viszont nagyon vicces dologrol szamolnak be : 1261-ben vegre sikerult kiuzni a kereszteseket a varosbol es visszaallt az "ortodox rend". A helyiek elso dolga az volt, hogy elmenjenek a katedralisba es, hogy "kopjenek" a Dodzse sirjara!
Hat igen, az ember, ember marad.
Ma, Hagia Sofia egy turisztikai latvanyossag. Nem funkcional sem mecsetkent, sem kereszteny templomkent.
Es a cipot sem kellett levenni...
No comments:
Post a Comment