Friday, May 10, 2013

Torokorszagi levelek - II. resz

Szultan Ahmet Kek Mecsete
Isztambuli kinttartozkodasunk masodik napjan rengeteg helyen jartunk. Megcsodalhattuk a hires Kek Mecsetet, Hagia Sofiat, a mozaik muzeumot es a Topkapi palotat. A Kek Mecset eredeti neve Szultan Ahmet mecset, leven o rendelte meg annak epiteset, ami 1609-ben kezodott meg. A "kek" jelzot a diszitocsempek miatt kapta. A mecsetet rekord ido alatt huztak fel: hat ev mulva mar keszen is volt. A mecset mai napig kultuszhely a turistak sokasaga ellenere. 2006-ban a papa meg is latogatta (XVI. Benedek). 
Szultan Ahmet Kek Mecsete
Sok okosat nem tudok irni a mecsetrol, hacsak nem azt, hogy baromi nagy es rengetegen voltak bent is es kint is. Nyilvan, le kellett venni a ciponket a bejaratnal es van, aki zacskoba bugyolalhatta a labat, de akkor fenntartotta a sort es mindenki pisszegett meg hangosan sohajtozott. Nem volt valami meghitt pillanat. No meg... en megirom, nem erdekel : irto budos labszag volt mindenutt. Es testszag. A helyiseg nem hus, es nem tud rendesen szellozni a sok turista es hivo miatt. No meg nyilvan azert, mert csak egy bejarat van, ami igen szukes.
Persze, hatalmas elmeny ott lenni, latni ezt a mecsetet, de csodalhattam en masikat is, ami volt legalabb ilyen szep es nem ereztem ugy, hogy annyian vagyunk, hogy akar meg is fulladhatok!
Na, az a mecset tenyleg meghitt volt.
A Kek Mecsetben nem is maradtunk valami sokaig  bent. Epp csak annyira, hogy tudjak fenykepezni.
Szultan Ahmet Kek Mecsete

Ezutan iranyt valtottunk es atballagtunk a Hagia Sofiahoz, ismertebb latin neven : Sancta Sophia, illetve Sancta Sapientia - avagy a Szent Bolcsesseg templomahoz. Sor itt is allt boven, de ekkora mi mar megvettuk a Museum Pass-unkat, amire igen nehezen tettunk szert, de errol most nem kivanok beszelni (eleg annyi, hogy leuvoltottem a kiscsaj fejet, hogy ketszeri 20 perces sorbanallas utan kozli velunk, hogy nekik ilyen nincs is. Azt hittem, hogy megutom.) 

A Hagia Sofia-rol mar tudok reszletesebben is irni. A forrasok nem egyertelmuek arra nezve, hogy Nagy Konstantin vagy II. Konstantin epitette volna, de az biztos, hogy Kr.u. 360-ban mar allt a katedralis es egeszen 1453-ig, Bizanc bukasaig szolgalt kegyhelykent. A templomnak harom tortenelmi korszaka van. Sajnos az elsobol vajmi keveseke maradt am az, amit ma csodalhatunk a harmadik korszakbol valo, ami  Kr. u. VI. szazadi - szoval nem uj. Rengeteget lehetne irni arrol, hogy milyen a felepitse, hogy hol, mikor, milyen stilusban epitettek at, de nem kivanom untatni a kedves olvasokozonseget. Ugorjunk hat egy hatalmasat es 532-bol (harmadik korszak kezdete) terjunk at 1453-ra, amikor az ottomanok elfoglaltak Bizancot es Hagia Sofiabol mecset lett. 
Kedvesek voltak ezek az ottomanok, mert ahelyett, hogy leromboltak volna az epuletet, inkabb atalakitottak. Mindezt ugy, hogy egy-ket szentkephez nem is nyultak. Igy lett az, hogy Hagia Sofia egy kicsit ez, egy kicsit az. Van ott minden.
Hagia Sofia


Jol latni a kupola alatt a megmaradt arkangyolakat, valamint a nehai oltar felett (I.) Szuz Mariat a kisded Jezussal. 
Konstantin ideje alatt Hagia Sofiat Magna Ecclesiakent ismerte a keleti vilag, azaz "nagy templom"-kent (de lehet meg "elso"-nek is forditani). 
Hagia Sofia (I.)

Hagia Sofia (II.)

A XVIII. szazadra a templom mar nemcsak kultikus helykent funkcionalt (mecsetkent nyilvan), hanem egy nyilvanos konyhaval is bovult, ahol a szegenyeknek osztottak ingyen etelt. Tovabba, Mahmud szultan epitettett maganak (a bazilikaban) egy magankonyvtarat. Sokaig tartott az epites, mert 1730-ban lattak neki es csak 1754-ben fejeztek be. Holott egesz egyszeruen egy elzart teruletrol van szo a bazilika belsejeben. Sajnos nem tudtuk tuzetesebben megnezni, mert epp restauraltak. 

A bazilikanak egy folatvanyossaga - ha hiszitek, ha nem - az ott elo, kover macska volt. Egy gyonyoru kandur-bandi tappancsozott fel-ala, mit sem torodve a turista aradattal. A simogatasokat nagyonis turte es szivesen osszegombolyodott ki-ki oleben egy 20 perces dorombolas erejeig. En nem fenykepeztem ot le, mert nem voltam hajlando ezert (is) sorban allni. De allitom, hogy azt a macskat tobben csodaltak meg, mint az V. szazadi freskokat es mozaikokat.

Hagia Sofia (III.)
Am ahhoz, hogy megcsodalhassuk ezen mozaikok nehanyat, nem kell Isztambulig elutazni. Eleg, ha elvonatozunk Velenceig (nem a toig, hanem Velence-velenceig ; ahol meg karneval is van). Ugyanis az egyik keresztes hadjarat idejen (ismet temanal vagyunk!), a "felszabaditok" ugy dontottek, hogy minden visznek, amit csak tudnak (akarcsak anno Nikita Hruscsov, akirol az a hir keringett, hogy ugy, ahogy van elvitte a "nyugati" szallodaszobajanak a teljes berendezeset - meg a csempet is leverette).
Hogy miert tettek a keresztesek ezt, remesen egyszeru : Velence tamogatta anyagilag Konstaninapoly elfoglalasat; ugyanis a latin kereszteny vilag (ertsd katolikus) nagyon nem nezte jol szemmel azt, hogy Bizanc egy gazdag birodalom, ahol raadasul meg egesz jol megelnek a kisebbsegben levo muszlimokkal. 
A teologiai vallasszakadast, szkizma-t 1054-re tesszuk. Na most a politikai szakadas tenylegesen ekkor tortent meg, a negyedik hadjaratnal, 1204-ben (a hadjarat ket evig tartott : 1202-1204). 
Konstaninapolybol semmi nem maradt. Kifosztottak tisztessegesen. Harom napig tartott a rablas es gyilkolas a fovaros utcain. A nagy konyvtar (okori tekercsekkel) porra egett - III. Ince hiaba uvoltott, mint a sakal Romabol, meg egyhazi kitagasassal, excommunicacio-val fenyegotozott, a frank zsoldos hadsereg mit sem panikolt: fosztott tovabb. 
Konstantinapoly kifosztasat egyebkent a velencei Dodzse rendelte el, Enrico Dandolo - aki hol van eltemetve? Na vajon...? A Hagia Sofia bazilikaban! Ott van valahol a kovezet alatt (en nem lattam a sirjat). A forrasok viszont nagyon vicces dologrol szamolnak be : 1261-ben vegre sikerult kiuzni a kereszteseket a varosbol es visszaallt az "ortodox rend". A helyiek elso dolga az volt, hogy elmenjenek a katedralisba es, hogy  "kopjenek" a Dodzse sirjara! 
Hat igen, az ember, ember marad. 

Ma, Hagia Sofia egy turisztikai latvanyossag. Nem funkcional sem mecsetkent, sem kereszteny templomkent. 
Es a cipot sem kellett levenni...










No comments:

Post a Comment