Wednesday, May 8, 2013

Torokorszagi levelek - I. resz

Tegnap este megerkeztunk Isztambulbol, ebbol a meseszep varosbol. Mindenkinek csak ajanlani tudom! Ami azonnal megtetszett az az, hogy vegre nem dudalnak az autosok es, hogy betartjak a savokat. Hatalmas varos ez az Isztambul... es rettenetesen gazdag tortenelmileg! En szerelmes lettem...
Isztambul - Grand Bazaar egyik bejarata
Jo gazdag programot zsufoltunk ossze Giovival negy napra, es hulla faradtak voltunk estere, de megerte! Az elso napon bebarangoltunk a nagy bazart, bejartuk annak negyedet (Grand Serail) es Sultanahmet-et. Elmentunk a regeszeti muzeumba is, ahol rengeteg erdekesseget lathattam : tobbek kozt a sidon-i (arabul Saida - libanoni tengerparti varos) nekropoliszt, amire csak a mult szazad vegen bukkantak. 
Sidonrol a Genezisben olvashatunk (Ter. 10:15 - Kat. Biblia) : o Kanaan fia, a "kanaitak" atyja. Kanaitaknak nevezzuk a kovetkezo nepeket : ammonitak, moabitak, foniciaiak es izraelitak. Kanaan viszont Kam fia, aki Noe fia volt.  
Noerol erdemes a kovetkezto tudni :
"Noé, a földműves, szőlőt kezdett telepíteni.
Amikor bort ivott, megrészegült és meztelenül feküdt sátrában." (Ter. 9:20-21.)
Hogy volt, hogy nem, a lenyeg az, hogy Noe elatkozta Kam fia utodait es ezzel a szerencsetlen Kanaant, aki mit sem tehetett a nagyapja boros szenvedelyerol es reszegsegrol. Akit erdekel a tortenet, olvasson utana bar sokkal nem lesz okosabb, mert a teologusok maig vitaznak azon, hogy miert Kanaant atkozta el Noe? 
Isztambuli regeszeti muzeum - Nagy Sandor szarkofagja
No, de vissza Sidonhoz.
Ez a tengerparti varos a legfobb foniciai kereskedovaros egyike volt. Az isztambuli muzeumban Kr.e. VI-IV. szazadi szarkofagokat allitottak ki, koztuk a legismertebb a Nagy Sandor szarkofagja (nem, nem az ove, hanem a csatait abrazolja a szarkofag, innet a neve). De ott volt meg a horrorisztikus Tabnit, Sidon kiralyanak megmumifikalt teste is. A szarkofag a parizsi Louvre-ban tekintheto meg - erdekessege az, hogy koros-korul feliratos. A nyelvezete foniciai kanaita. Ha Parizsban jartok, es nevezetesen a Louvre-ban, akkor a szarkofagot Eshmunazar-kent keressetek, ugyanis ez a gyujto neve a nehai szidoni kiralyoknak. Maga a szarkofagon is a kovetkezo iras szerepel (csak reszleteket kozlok): 
En, Eshmunazar, a ket Sidon kiralya, Tabnit Kiraly fia, a ket Sidon kiralya, Eshmunazar Kiraly unokaja, a ket Sidon kiralya... stb.
Akarcsak Noe, Tabnit kiralyunk is elatkozz barkit, aki megzavarja ot vegso piheneseben:
Itt fekszem, a sirhelyen, amelyet epitettem. Barki legy, kiralyi ver vagy egyszeru pornep, ne zavarj meg pihenesemben. [...] ha megis megtenned, ne legyen nyugtod sem eletben sem halalban, ne legyen vegso nyughelyed es szunjon meg a vervonalad, ne lehessen fiad.
Imigyen szolt vala Tabnit Kiralya.

Tabnit, Sidon kiralya - Kr. e. VI. szazad

Ahogy barangoltam tovabb a kiallitott szarkofagok kozt, megakadt a szemem egy kis sirkoven, ami egyertelmuen egy gladiatort abrazolt (azonnal eszembejutott Steven Saylor, Egy gladiator csak egyszer hal meg c. regenye). Ez a sztelle mar lenyegesebben uj, hiszen Kr.e. II. szazadi. A halott neve Mentor. Vagy nagyon gazdag lehetett, vagy nagyon szerethettek (igy vagy "ugy"), mert egy gladiatornak nem szoktak sirhelyet allitani. Ok is "pornep" voltak. A felirata a kovetkezo : "[...] az eros Mori(...) letaszitott Hadeshez es most itt fekszem ebben a koporsoban."

A mai rovidke isasombol gondolom lejott az, hogy mennyire elveztem a helyzetet! Ugy dontottem, hogy bizony ide meg visszajovok es is igy lett. Kedden ismet ott toporogtam nyitasnal a muzeum elott, de errol majd egy kulon fejezetben irok majd.

(folyt. kov.)

No comments:

Post a Comment