Modern rabszolgasag keleti modra - II. resz

Az olvasottak nem hagytak nyugodni, es folytattam a kis nyomozasomat. A jol bevallt taktikam a kovetkezo: mindenkivel leallok beszelgetni. Negy es fel honap utan mar kialakult a kis bizalmi korom, amin belul sok mindenrol tudok "fecsegni". Ezuton a ket celszemelyem a hazmester felesege volt (aki kezzel-labbal mutogatta, hogy mikent dobjak ki a lanyokat az ablakbol), es a kedves Monsieur G. baratunk (F.M. jol ismeri). 

Monsieur G.-t egy szonyegboltban ismertuk meg ; az o szobalanya etiop es csak 20 eves. S.-nek van mar egy kisfia, 16 eves kora ota hazas. Ferjerol nem tud semmit (lelepett?), a gyermeket az Edesanyja neveli es remenytelenul szerelmes Samiba, az egyiptomi internet kavezos fiuba (nem azonos az en internet kavezos egyiptomimmal -  megjegyzem, hogy itt kasztrendszer van ervenyben. Az egyiptomiak gyakran internet kavezot "uzemelnek", illetve zoldseg-gyumolcs arusok. A szirek leginkabb szakmunkasok, mig az "alja" (Afrika/Azsia) takarito es cseled. A kozel-keletiek nagyon megkulonboztetik az afriakaiat es az azsiaiakat. Nemigen tisztelik oket. Viszont istenitik az europaiakat, mert ahogy ok mondjak : "tudnak viselkeni es tanultak"). 

Szoval, Monsieur G. es S. 

Legutobb ketszer is jartam naluk. Mindig nagyon kedvesek hozzam; kapok kavet, kicsit csacsogunk es igy tudok meg egy s mast. S-tol, hogy mikent bant vele az elozo Madame es miutan elmegy mosogatni, meghallgatom Monsieur G. verziojat is, ami sok pontban kulonbozik az elozoen elhangzottaktol. 

En, allast nem foglalok, mindenkit meghallgatok es utana irok (nalam abstart ott kezdodik, hogy nem lesz soha bentlakasos segitsegem). 

Szerencsere S.-t sosem bantottak, "csak" eheztettek. Meg is szokott az elozo Madame-tol. Ismerte viszont Monsieur G. elozo szobalanyat (aki meg otole szokott meg), aki leadta neki a drotot, hogy itt van ez az idosebb ur, o rendes, majd befogad. Es igy is lett. 

S. kivitte a kavestalcat a boltbol, atment a konyhaba es mosogat. 

Monsieur G. morzsolja a rozsafuzert (ahogy o mondja: nem vallasi okokbol, hanem mert segitett leszokni a dohanyzasrol).

- Monsieur, miert van az, hogy a lanyok megszoknek? 

- Hat a penz miatt! Mindegyiknek csak az kell. A penz, a penz, a penz. Tobb es tobb, hogy tudjanak mit hazakuldeni.

- De hiszen azt mondta legutobb, hogy az elozo cseledje, Sara szerelmbol szokott...

- Mah! A szerelem! Nana, hogy azert, de utana penzert volt o szerelmes hol ebbe, hol abba! 

- Ertem. 

- No, de Sara tenyleg nagyon szep. Es fantasztikus humora van! (es elovette a fenykepet, hogy megmutassa)

- De nem o volt az, aki nem adott vizet a kanari madaraknak es ezert elpusztultak?

Csend.

Eroteljes morzsolas.

- De igen. (...) Ne fogadjam vissza, mi?

- Ha engem kerdez, nem. Megszokott egyszer, megszokik masodjara is es ismet oda a penze Monsieur G. Nem beszelve a madarakrol, akiket annyira szeret. (a negybol mar csak ketto van)

Idos baratom arrol is meselt, hogy milyen nehezen jutnak el odaig a lanyok, hogy egyaltalan kijuthassanak  Kozel-Keletre, hogy beallhassanak csaladokhoz segiteni. Ezzel-azzal kell lefekudniuk, hogy kapjanak utlevelet, vizumot es vegul, szerzodest. Ennek kovetkezteben, az itteniek szemeben ok mar eleve szajhak. Ahogy mondana a modern europai tarsadalom : stigmatizaltak. 

Azt is tudom (es ezt valoban megfigyeltem), hogy a service taxiban a szinesboru lanyok sosem fizetnek (ezek az olcsojaratu taxik). Sose ertettem igazan, hogy ez mikent van. Monsieur G. ezt is elmagyarazta : ok maskepp fizetnek. Megadjak a telefonszamukat es majd lerendezik. Igy tortent nemegyszer az, hogy idos baratomnak el kellett kergetnie a ferfiakat a lakas elol, akik Sarara vartak. 

Hogyhogy, hogy nem, S. is megszokott Monsieur G.-tol. Nyolc nap mulva jott csak vissza, igen rossz allapotban, megtorve es egy komoly sebbel a vallan (mint megtudtam, egy masik etiop lany nekitamadt kessel (...)). Az idos szonyegarusnak aranybol van a szive, es termeszetesen visszafogadta. 

S. mondta, hogy harom napja nem evett es ugy falt, mint aki tenyleg ehezett. Nagyon szomoru volt latni ot. Elmeselte, hogy Ritta baratnoje mikent igerte meg neki, hogy ott a "szallason" sokkal jobb elete lesz, rengeteg penzt tud majd keresni es a tobbi, es a tobbi. Egy egyszeru voros ruzzsal be tudta  halozni S-t.

Fiatal kora ellenere S. korant sem hulye. Hamar megertette, hogy a "szallas" nem jo es, hogy Monsieur G.-nal arany elete van. Nagyon sokat sirt. Probaltam ot vigasztalni - vettem neki dinnyet (mert nagyon szereti -az ember nagyon hulyenek erzi magat ilyen helyzetben. Foleg en.). 

- White Madame is good Madame! - fakadt ki.

Ott ult velunk meg egy darabig, megnyugodott sot a vegen mar mosolygott is. Ahogy ulunk ott a szonyegboltban, eloveszem a napi ujsagot (a kepekbol veszek tudomast arrol, hogy mi zajlik az orszagban) es egy ismeros arcot latok az aprohirdeteseknel, a "megszokott cseledek" rovataban : gyanusan hasonlo fenykep ahhoz, amit Monsieur G. mutatott Sararol. 

Modern rabszolgasag keleti modra - I. resz

Az elmult ket nap igen mozgalmas volt a fovarosban es ez kesztett arra, hogy ezuttal nemileg mas szemszogbol mutassan be az orszagot. Fo celkituzesem eredetileg az volt, hogy kizarolag a kulturarol es az orszag tortenelmerol, kincseirol irjak. Csakhogy a mindennapi "nehezsegek" mar arra kenyszeritenek, hogy targyilagosabb legyek, es ne csak a szep oldalat mutassam be Libanonnak.

Az egyik ilyen kevesbe szeretett tema a helyi "szobalanyok" statusza, sorsa, kereskedelme. 

Belvarosi egyenruha bolt, a luxusnegyedben

Mindenekelott tudni kell azt, hogy Libanonban (a kornyezo orszagokrol nem irok, mert arrol nincs kello tapasztalatom, tudasom) teljesen elfogadott az, hogy egy csaladnak van szobalanya. Idaig semmi gond sincs  ezzel. Eme tarsadalmi berendezkedes evszazadokig fennallt - gondoljunk csak a konyhakka vagy gyerekszobakka atalakitott cseledszobakra a budapesti belvarosi lakasokban. 

A leginkabb Afrikabol es Azsiabol erkezo fiatal lanyokat az egyenruhajukrol lehet megismerni. Ha civilben vannak, akkor az csakis vasarnap lehet (szabadnap a szerencsesesebbeknek), vagy "mas" mesterseget uznek. Az egyenruhakat mindenutt lehet kapni. Az elso heten nagyon naivan en is vettem egy "egybekotenyt", mert normalis mindent takaro IKEA-s kotenyuk nincsen. Akkor meg nem ertettem, hogy miert neznek teljesen hulyenek az eladok. Ma mar tudom: azzal, hogy magamnak vettem kotenyt, lealacsonyitottam magam a cseledlanyokhoz. 

Itt egyszeruen elkepzelhetetlen, hogy egy libanoni no mosson, fozzon, takaritson..., egyszoval : vezesse a haztartast (megjegyzem, hogy sok europai no is rakap erre az eletformara). Erre vannak a cseledek. Akik meg plusszban nevelhetik is a libanoni kis porontyokat, amig a mama kavezni megy a baratnokkel (ami nagyon jo, csak nem allando jelleggel). 

Valaha, a szobalany a gazdag(abb) reteg kivaltsaga volt es libanoni asszonyok vallaltak el a munkakat, leginkabb a hegyen elok, akik lekoltoztek Bejrutba. Sajnos, olvastam olyan elettortenetrol is, hogy amikor mar az idos neni nem volt "munkakepes", egyszeruen eltessekeltek a hazbol. A mamika nevelte fel a csalad  gyerekekeit, az unokakat es latta meg a dedunokakat is. Nyolcvan ev felett az utcara kerult. Irni olvasni nem tud. Ugy tudom, hogy egy szeretetszolgalathoz kerult, ott kapott egy szobat es gondozzak. Sajnos nem egy ilyen eset van.

Ahogy irtam, ma mar leginkabb Afrikabol es Azsiabol alkalmaznak munkaerot. Kulon cegek foglalkoznak ezzel az uzletaggal, illetve interneten is lehet "rendelni" cseledet (jelzem, hogy ebben mester volt a legutobbi fonokom, aki szerint a Fulop-szigetiek kizarolag cseledsegre alkalmasak. O rajuk eskuszott. Lett is Budapesten filippino cseledje... - akik ismernek, tudjak mikent velekedek egyebkent is rola). 

Felreertes ne essek : a cseled draga. Komoly penzekrol van szo. Csakhogy ebbol a cseled sokat nem lat, viszont a csalad gyakran ugy gondolja, hogy "megvettem, az enyem, azt csinalok vele, amit akarok". Eloszor is ki kell fizetni a ceg kozvetitoi dijat (valtozo ar: 2-4000 USD) es utana, havi szinten kell a cseledet is fizetni. Amikor a cseledek megerkeznek, a repteren egy kulon folyosohoz kell menniuk. A "csalad" kint varja oket nevtablakkal (jo esetben). Egy havi fizetes nagyjabbol 200-650 USD kozott mozog (amit a cseled utana utal haza a Western Unionnal - latni oket rendszeresen sorbanallni a W.U. elott). Amikor a cseled megerkezik, a papirjait elveszik. Sokan megszoknek a csaladjuktol leven sokakkal rosszul bannak. A csalad ilyenkor feljelentest tesz a rendorsegnel, aminek az a kovetkezmenye, hogyha elokerul a cseled, akkor bortonbe zarjak szokes miatt. Ha hazamegy az orszagaba (valami csoda folytan lett ra penze es az utleve is elokerult), ugyanugy bortonbe csukjak (legalabbis ez all az Etiopokra - beszeltem egy kis cseleddel, aki nagyon megkedvelt engem, mert emberszamba veszem. Ugyanugy leult mellem az asztalhoz, atadtam neki a szekemet es hoztam magamnak egy masikat, meghivtam ot ebedelni... stb.).

A csalad nyilvan nem lat a duhtol, mert odaveszett az elore kifizetett dija (2-4000 USD), ami eredetileg biztositotta ot, hogy a cseled 2-3 evig szolgal a haznal. A libanoni noket (es az europaiakat) "Madame"-nak szolitjak (ezt mar irtam, de mindig jot nevetek rajta). Nyilvan, minden csalad mas es mas. Van, ahol a cseledekkel nagyon rosszul bannak. Sok ilyen eset van. 

En sajnos ragugliztam arra, hogy "maids in Lebanon" es szornyu kepeket hozott fel a rendszer. Kerem, hogy tenyleg csak eros idegzetuek nezzek meg a kepeket es olvassak el a cikkeket (ket resznel kerulgetett a hanyinger : a halott kislanynal es a feldarabolt testnel). Az egyik ilyen cikk kapcsan (es Etiop kis baratonmre gondolva) olvastam arrol, hogy az Etiop konzulatus szerint mar 40-50.000 etiop cseled "tunt" el Libanonban. Ennek kovetkezteben az etiop kormany "megtiltotta" azt, hogy fiatal lanyok cselednek szeguljenek Libanonba (papiron).  

...

Nagyon felkavartak az olvasott cikkek. Abba kell hagynom az irast. Majd kesobb folytatom es egy II. resszel be is fejezem a temat. 

***

Ime nehany link :

1, http://www.lebanon.alloexpat.com/lebanon_information/maids_in_lebanon.php (az elso allitas hamis. Igenis nagyon konnyu hozzajutni a cseledekhez).

2, http://angryarab.net/2013/04/07/sri-lankan-maids-in-lebanon-3/ (egy olvasoi velemeny egy a temaval foglalkozo konyvvel kapcsolatban)

3, http://sietske-in-beiroet.blogspot.com/2006/05/ugly-side-maid-in-lebanon.html (helyes kis blog, tobbszor olvastam mar - nagyjabbol azonos sorsu mint az iroja, mint en. Elkezdett blogot irni... - az, hogy van olyan cseled, akit "defenesztralnak" tenyleg letezo jelenseg. Gyakran azert, mert terhes lett a csaladfotol... - no comment.)

4,http://theboldcorsicanflame.wordpress.com/tag/slaughter-and-abuse-maids-lebanon-muslims/ ( NAGYON DURVA kepek. Ismetlem, csakis EROS IDEGZETUEKNEK). 

Ozeás is megmondta...

Ozeas kisprofeta

F.M. baratunkat igyekeztunk a lehetosegekhez kepest bebarangoltatni Libanonban bar volt, hogy cserbenhagytam, mert egyszeruen nem birtam a meleget (akkor elzavartam maganyos farkasoskodni, ami lassuk be igen jol sikerult, mert ismerkedni tudott csinos lanyokkal - ami nagyjabbol az ebren toltott idejenek a 70%-at teszi ki, es nem tulzok). 

Az egyik turahely a mar jol ismert Bekaa-volgyben levo kulonbozo borpince volt. Az olvasotaborom huseges resze tudja, hogy magyar narzsilka szereti a bort (es az Unicum szilvat). Kivaltkepp a magyar bort, mert szeretem a Hazamat es igyekszem azon orszagnak a gazdasagat serkenteni, ahol epp vagyok azzal, hogy a helyi termekeket veszem meg. Amiota itt tartozkodom, csakis libanoni bort vettem egy kivetellel : volt egy St-Emilion uvegem is.

A St-Emilion bornak a csaladunkban tortenete van. Tudni kell azt, hogy Giovanni nem ert a borokhoz. En sem, de en meg tudom kulonboztetni a dragat az olcsotol, a finomat a rossztol, hogy milyen etelhez megis mi illik, milyen szolobol keszult es igy tovabb. Anno vettem egy St-Emilion uveget, amit egy alkalomra tartogattam. Giovanni "akkora" alkalmat talalt ra, hogy azt hittem megolom, amikor rajottem, hogy kibontotta az uvegemet egy kozonseges carbonarahoz! 

Eltelt het ev, es meglattam egy jobb, am megsem tulzottan draga St-Emiliont a Carrefour bevasarlo aruhazban. A-ha! Elerkezett a vigasz ideje! Megvettem es eldugtam az uveget. Nehany napra ra meghivtunk magunkhoz baratokat. A vacsora nagyon jol sikerult, sokat ettunk, kellemesen beszelgettunk es egyszercsak arra vagyok figyelmes, hogy ket vendeg is tulzottan dicseri a  Giovanni altal felszolgalt bort...

Ismet odaveszett a St-Emilion borom. 

Egy vigaszom van : a mostani vacsora tenyleg jo alkalom volt arra, hogy felszolgaljuk.

Libanon videke kivalo a bortermeleshez. Mar a Bibliaban is megemliti Ozeas profeta :

"Izraelhez olyan leszek, mint a harmat; virul majd, mint a liliom, gyökeret ereszt, mint a nyárfa.

Hajtásai messze ágaznak, pompás lesz, mint az olajfa, s illatos, mint a Libanon.

Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, búzát termelnek, és gondozzák a szőlőt, amelynek olyan híre lesz, mint a helboni bornak."

(Oz 14.7-9)

Ozeas egy Kr.e. VIII. szazadi un. "kisprofeta", akinek az Oszovetsegben levo konyve (Ozeas konyve) rengeteg tortenelmi utalast tartalmaz a korarol. Ahogy szokott ez lenni, kortarsai nem ismertek el ot es "bolond profetanak" beceztek. Holott, olvasvan konyvet, nem volt o bolond csak szokimondo es gondolkodasban meghaladhatta a korat.
Helbon (vagy meg Chelbon / Chebron) az Anti-Libanon lancolatanal talalhato, es Ezekiel profeta megemliti azt, hogy meg Nabukodonozor is onnet hozatta a bort az aldozatokhoz (igen, imadom az okort - ezt N. baratnom tudja leginkabb). Mindezekbol konnyen kikovetkeztetheto, hogy a libanoni bortermeles az osidokig nyulik vissza.

Termeszetes alagutrendszer - Chateau Ksara

A romaiak nagyon serenyen aldoztak Bacchus oltaran es ez leginkabb a Baalbeckban talalhato Heliopolis templomban lathato (sajnos meg mindig csak keprol nezhetem, mert tilos most odamennunk a raketatamadasok miatt).
Libanon legnagyobb borpinceje az un. Chateau Ksara, ami arrol hires, hogy pinceszete alatt egy tobb, mint ket kilometer hosszu termeszetes alagutrendszer van. Ezen alagut kivalo a bor tarolasahoz, hiszen mind a paratartalma, mind a homerseklete idealis az erleleshez. Hogy a romaiak alakitottak ki ezt az alagutat, vagy maguk is ugy talaltak ra, az rejtely marad. Mindenesetre, amikor az ottomanok elfoglaltak Libanont, a bortermeles megszunt, illetve csakis annyit termelhettek a keresztenyek, amennyi az aldozati misehez kellett (nem oket sem felteni, mert lelemenyesen ekkora "foztek ki" az arakot, az anizs likoruket).
Tehat a Chateau Ksara alagut "pinceje" evszadokig kihasznalhatatlan maradt, egeszen 1857-ig, amikor jezsuitak telepednek le a kornyeken es elkezdenek boraszkodni.

Muzealis erteku borok tarolasa

A legenda szerint a puszta veletlennek koszonhetik, hogy ratalaltak az alagutra : egy menekulo rokat kovettek (tyukot lopott), aki menedekre talalt a foldalatti labirintus zegzugaban.
Mi se kellett ("mise" - ha ha! szovicc) tobb a papoknak a boldogsaghoz es belevagtak a nagyuzemi bortermeleshez. Ezt egeszen a '70-es evekig csinaltak, ha jol emlekszem, amikor allitolag a Vatikan kenyszeritette oket a "Chateau" elhagyasara es eladasara, mert nem fer ossze a rend es a Katolicizmus eszmeivel (nem kell nagyon okosnak lenni ahhoz, hogy lassuk, hogy nem errol volt szo).

Leven francia jezsuitakrol beszelunk, termeszetes az, hogy a francia borkulturat igyekeztek nemesiteni az orszagban. Igy van az, hogy a legelterjedtebb szolofajta a Cabernet Sauvignon, a Merlot es Rhone menten talalhato szolofajtak, mint pl. a Cinsaut, a Carignan es a Grenache.
Helyi szolojuk is van, amibol feherbort keszitenek (meg nem kostoltam). Ezek az un. Obaideh es Merwah szolofajtak. Ha jol olvastam, akkor ezen szolokbol kizarolag a Chateau Musar keszit bort, a tobbi pinceszet nem. Ugy hiszik, hogy az Obaideh a Chardonnay egyik alfaja, mig a Merwah a Semillion-e. Eredetileg a Chardonnay Bourgogne-bol szarmazik, de ma mar mindenutt megtalalhato, ahol bortermeles folyik. Az un. habzoborok tobbsege ebbol a szolobol keszul.

Szazadeleji bortarolo uvegek

A Semillon egy aranyszinu feherszolo fajta, amibol edes borokat keszitenek. Termesztese leginkabb Franciaorszagban es Ausztriaban zajlik. Masik ismert neve a Blanc doux, illetve a Blaufraenkisch. 

Clos St-Thomas

A borturank alkalmabol "csak" ket pincet latogattunk meg : a Chateau Ksara-t es a Clos St-Thomas-t. A Szent Tamasrol elnevezett kolostori borospince igen kicsi, am annal jobb borokat keszit. Egy relative magas hegyen fekszik es kozvetlen a teraszos szoloultetvenye mellett talalhato egy sziklaba vajt kapolna. No, az itteni bor igazan isteni finom volt es velemenyem szerint sokkalta jobb a Chateau Ksaranal! A Clos "csak" 480.000 uveget termel egy evben, no de az olyan is! Az eddigi nemzetkozi versenyeken negyszer aranyermes es ugyanennyiszer ezustermes lett a pince. Legismertebb boruk a Les Emirs (vettem egy uveggel), amelynek a legjobb evjarata a 2006-os, de a 2007-es sem kutya.
Miutan kellemesen eltoltottuk a napunkat Bekaa volgyeben, szepen hazamentunk a berelt buszunkkal. Mondanom sem kell, hogy ketten horkoltak es harman szenderegtek az ulesukben...

***


Aki tobbet szeretne tudni a libanoni borokrol, latogassa meg az alabbi weboldalt : 

1,http://www.winepages.com/resources/lebanon.htm
(angolul)

Libano-gasztro

N. baratnom lelkes olvasom. Egy, a negy fot szamlalo allando olvasotaborombol. Pozitiv ertelembeveve kivancsi termeszetu, es szeles az erdeklodesi kore. Romantikus alkat - az ellentetem. O kert meg arra, hogy nemileg valtoztassak a temakon, merthogy "jo-jo, ez a sok(k) kultura, de ot az etelek erdeklik leginkabb, meg a divat". 

Szoljon tehat a kovetkezo bejegyzes kedves haspok barataimnak, ismeroseimnek es csaladtagjaimnak. 

A fenykepeket F.M. baratom keszitette, aki meglatogatott bennunket rovid idore es vegre nemi magyar virtust is hozott a hazhoz!

A libanoni konyha valtozatos, fuszeres es rengeteg friss zoldseget hasznal fel. Az egyik kedvenc kulinaris csatornam a Fata Feat,  a dubai-i szekhellyel rendelkezo "paprika TV". Egy szot nem ertek belole, am megis nezem (akarcsak a torok sorozatokat, arabra forditva). Sok jo receptet lehet onnet ellesni, am sajnos egyre gyakoribb az "interkontinentalis" musoruk (multkor peldaul egy egeszen botranyos "tipikus" olasz sult padlizsant keszitettek. Annyira volt csak olasz, mint a mi makaronink milanoi...).

Baranybol keszult tatar beefsteak - Jezzin varosaban

Hus tekinteteben a libanoniak leginkabb csirket es baranyt fogyasztanak. Szeretik a halat es a tengeri herkentyuket, de a husnal kevesbe. Veres hust joforman nem esznek, es ezt Giovanni legnagyobb oromere, aki szoszerint fillerekert veszi a belszint.
Egy kivalo etteremben voltunk F.M. baratommal, a Bekkaa volgyeben, a hires keseket keszito Jezzin varosaban (sajnos sem kovascsmuhelyt nem talaltunk, sem kest), ahol helyi tatar beefsteak-et ehettunk, baranybol. En a baranyt nem szeretem a jellegzetes ize miatt, tovabba megemeszteni sem tudom. Becsulettel mindegyiket megkostoltam (remelve, hogy csak lesz marhahus is koztuk, de nem) es bar egyertelmuen baranyizu volt, a hus allaga nagyon kellemes volt, omlos es a fuszerezese is kituno.

Makanek

Hogy a husnal maradjunk (amibol alapvetoen nem eszem sokat. Nehez nekem. Olyan az emesztesen akarcsak Cicero-e volt..., tobb az, amit nem ehetek, mint forditva. Nagy csapas ez az istenektol), ime az en kedvenc tipikus libanoni etelem egyike, a makanek.
Ketfele mekanek letezik : a fuszeresz, karikara vagott kolbasz-szeruseg (a kepen lathato) es a "csiposmentes", ami kis hurkakbol all. A fuszeres nem kulonosen csipos. En mindkettot nagyon szeretem. A szosz, amiben all, granatalma szosz... isteni finom! Most is osszefut a nyal a szamban.
(juuuj... en ezt nagyon szeretem...!). Ki lehet otthon probalni a makaneket, ime egy egyszeru recept:

Makanek

500 gr fuszeres grill kolbasz, illetve lehet meg mitch (amit a szlavok esznek)
2 ek granatalmaszosz

Vagjuk vastag karikara a grill kolbaszt ("kobit" :) - hosszu "o"-val, ekezettel). Grillezuk meg oket (serpenyo is megteszi), amig at nem sul. Ha kell, forgassuk meg oket felidoben. 

Egy kis talba tegyuk at es ontsuk ra a granatalmaszoszt. Azonnal fogyasztjuk.

A helyiek egy karikara felvagott paradicsomot is hozzatesznek. Az izen nem valtoztat szerintem, de a lelkiismeretunket megnyugtatja, hogy zoldseget is ettunk. Ha salatahoz fanyarodik kedvunk, akkor ime a fattoush es a taboule.

Fattoush

Az elso ket honapban nagy fattoush rajongo voltam, de most attertem a taboulera. De egyebkent mindkettot nagyon szeretem, csak most valahogy a taboulet jobban kivanom. Mindkettot nagyon egyszeru elkesziteni es mindketto finom es laktato (bar nem onmagaban). A fattoush masik gyakori neve az, hogy "parasztok salataja". Akarcsak nalunk a fozelek, ez az etel a libanoni szegenyek eledele volt.
Ha kikernek salalat, akkor bizonyara a helyiek kikerik majd a hummus-t (lasd a Pois... chiche! c. bejegyzest) es a baba ganoush-t is, azaz a padlizsankremet (en most keszitettem el). Az alabbi linken megtalalhatoak a fenti receptek, egy oldalon (kiv. a taboule-e):

1,http://www.foodnetwork.com/recipes/calling-all-cooks/lebanese-mezza-dishes-fattoush-hoummus-baba-ghannouj-recipe/index.html

A food network is igen jo kis csatorna, raadasul van kulon kozel-kelettel foglalkozo internetes oldala ! Akit erdekel, az alabbi cimre kattintva megtekintheti :

2, http://www.foodnetwork.com/topics/middle-eastern/index.html

Hummus

En sajnos hummust is csak modjaval ehetek, ami szinten fajditja a szivemet (bar, ha eszem belole, akkor meg az emesztorendszeremet sanyargatja - "belemet" akartam eloszor irni, de rajottem, hogy az nagyon durvan hangzik es onnet mar mindenfele kepet asszocialtam az emesztesi folyamathoz, igy ugy dontottem, hogy megis atirom).

Most, hogy igy nezem a kepeket, meg kell, hogy hagyjam, hogy F.M. baratom igen jokat keszitett! Le a kalappal elotte. No, fel is veszem ot, mint fenykepesz-tudosito a blogomhoz. Csicseriborsoban fizetek majd.

Baba Ganoush, azaz padlizsankrem

Ezen kicsi fogasokat mezzenek hivjuk. Es valoban, a libanoniak igy szeretnek etkezni : mindenbol egy kicsit. Kevesnek tunhet elsore, de higyjetek el, hogy a melegtol es az etelek minosegetol gyorsan telitodik az ember. A mezzek leginkabb az ettermek sajatossaga ; a csaladi feszken belul ritkabb, hacsak nincs vendegvaras. Ugyanis innet ered a dolog : a kulonbozo apro etelek elrendezese nemcsak szep latvanyt nyujt szinben es izvilagban, hanem bosegzavarra is utal, ami a gazdagsag egyik jele (volt valaha - ma mar a jeep es a plasztikai mutet).
Az etelek tulnyomo tobbsege torok/ottoman eredetu, leven ok uraltak az orszagot 1516 es 1918 kozott. A mai kozel-keleti konyha leginkabb nekik koszonheti a kulonbozo baranyhussal keszult eteleket, leven az Ottoman birodalom vezette be annak fogyasztasat az orszagba. A padlizsankremet is a levanteiak hoztak be az orszagba (es milyen jol tettek!) es a padlizsan recepteket ugy altalaban.
A vegen mi is olyanok lehetunk akarcsak a zsidok a Brian elete c. filmben. Megis mit koszonhetunk a torokoknek? A furdoket...
Jo-jo, a furdoket, de megis mit koszonhetunk a torokoknek? Hm... a padlizsant, a halvat, a barany fogyasztasat...
Ah! A furdokon, a padlizsanon, a halvan es a baranyhuson kivul, megis mit koszonhetunk a torokoknek...?!
:)

A druzokrol

Mielott belekezdenek a mai temaba, szeretnem egyszer es mindenkorra tisztazni azt, hogy miert nem hasznalok ekezetet. Ezen mar tobben "problemaztak", holott ugy gondolom, hogyha kicsit is atertekeljuk a helyzetet, akkor konnyen ra lehet jonni arra, hogy van oka annak, hogy miert nem hasznalom. 

Tenyek :

Libanonban tartozkodom, azaz Kozel-Keleten. 

Hivatalos nyelve az orszagnak az arab.

Tovabbi elterjedt ket nyelv az orszagban (adminisztrativ okokbol) a francia es az angol.

Az itt forgalmazott szamitogepek billentyuzete arab. Nem magyar.  

Kulon fizetni kell a fele angol, fele arab billentyuzetert (nekem az van). A szamitogep software-e arab. Kulon fizettem azert is, hogy meglegyen angolul. Kizarolag ket nyelvet adhattam hozza (nem valasztasi alapon) : az angolt es a franciat.

Online megvehetnem a magyar billentyuzetet, de kerdem en : helyettem barki merne is a bankkartyajanak adatait kiadni? Nem beszelve arrol, hogy a multkori amazon.fr honlapjan vasarolt konyveim vetelet is visszautasitotta a Raiffeisen Zrt, leven felismerte, hogy a tranzakcio Libanonon keresztul megy (kaptam sms-t). 

Hat ezert nincs ekezetem.

(a tovabbi bejegyzeseim is ekezet-nelkuiek lesznek, aki nem birja, kerem ne olvassa)

Druz vallasi tanacsosok (Druze Spiritual Council)

A korabbi, Barometer c. bejegyzesemben irtam a Halado Szocialista Partrol (PSP), amelynek kovetoi tobbsege druz. 

A druzok eredete homalyba vesz es etnikai szarmazasuk sem egyertelmu. Sziriaban es Libanonban talalhatok nagy szamban, leginkabb az Anti-Libanon hegylancolatanal (keleten levo termeszetes hatar Libanon es Sziria kozt - szep, kopar videk ; mult heten jartam ott), de meg elnek Izraelben, Jordaniaban es Palesztinaban is druzok.

Szamuk az Anti-Libanonban nagyjabbol 100 es 150.000 koze teheto; vallasuk mohamedan, am annak egy kulon, sajatos agat kepviselik. Magukat monoteistaknak tartjak (idaig semmi meglepo nincs a dologban), am vallasuk erdekessege az, hogy magaban foglalja az iszlamot, a gnoszticizmust, az ujplatonizmust es a puthagoreusok tanait. Hogy ez megis mit jelent, lassuk csak kulon-kulon az emlitett filozofiai iranyzatok fo jellemvonasait :

Gnoszticizmus: (a kedvencem) egy korakereszteny vallasiranyzat. Minden a "gnozis"-bol, azaz a tudasbol ered. A gnoszticizmus nem egy egyertelmu vallasi, vallasfilozofiai tan. Igen szerteagazo, am megis leteznek kozos vonasok. Ilyen pl. a belso tokeletesseg elerese a legfobb tudason keresztul (azaz, a teljessegben valo kibontakozas). Nagyon keves forras maradt fenn a gnosztikus irodalombol, de ilyen pl. az 1997-ben megtalalt Judas Evangeliuma (Szabo Ervin konyvtarban kikolcsonozheto, ha jol emlekszem National Geographic  kiadasban - 45 perc alatt kiolvashato es - szerintem - nagyon erdekes), amelyben teljesen mas szerepben mutatkozik meg Judas (es en ebben hiszek). 

Ujplatonizmus: vilagszemleletuk alapvetoen idealista. A vilag kozpontja az istenseg, mint legfobb "jo". Hisznek a szellemben es a lelekben. Legfobb cel az Istennel valo egyesules (extazis / nirvana). 

Puthagoreus tanok : szigoru eletelvek (pl. vegetarianizmus) ; komoly felveteli rendszer a vallasi kozossegbe (azaz, beavatas) ; elitista tarsadalmi rendszer (vallasi fokozatokra osztva). 

Al-Hakim bi-Amr Allah

Ezen elmeletek nagy resze megtalalhato a druz vallasban. Az Istenrol valo koncepciojuk egyszerre transzcedens (azaz vallasi ertelemben veve "anyagtol fuggetlen", "onallo") es immanens (mindenutt jelenlevo isteni hatalom, akar meg az anyagban is). Ami megiscsak elsore ellentmondasosnak hangzik. 

Szamukra az Isten egy es szetvalaszthatatlan, mindenek felett all es egyszerre mindenutt jelen van.

A tortenelem hivatalos allaspontja szerint, a druzok meg a XI. szazadban szakadtak el a siita muszlim iranyzattol, meg a Fatimid dinasztia alatt, Egyiptomban. Elso vallasi vezetojuk Al-Hakim bi-Amr Allah (Kr.u. 996-1021) volt, akit foldre szallt istensegnek tekintettek akkor, es most is. 

Most egy nagyot ugrunk tortenelmileg : 1988-tol Sheikh Abu Muhammad Jawad Walieddine volt a legfobb vallasi vezetojuk. Am az aprilis 2012-ben bekovetkezett halalaval (96 eves volt) a druzok szellemi vezeto nelkul maradtak, es ez feszultseget szitott a kozessegen belul. 

Tovabbi feszultseget okoz a druz kozossegen belul az is, hogy egeszen 2005-ig, Rafiq Hariri meggyilkolasaig, a PSP es annak vezetoje, Walid Jumblatt, a szir Assad-kormanyt tamogatta. Nyolc eve mar, hogy Walid Jumblatt elfordult Assadtol. A partnak most igen ugyesen kell "hintapolitikaznia", hiszen sem a Hezbollah oldalan nem kivan allni, sem Assad-en...

Zoltan Erika slagerevel elve : "mindig ez a politika...!" 

***

Akit erdekel a tema, az alabbi ket cikk mely betekintest ad a druzok tortenelmere es szokasaira (angol nyelven):

1, https://www.fpri.org/articles/2013/03/syrian-druze-toward-defiant-neutrality

2, http://yalibnan.com/site/archives/2007/10/one_way_ticket.php (kivaltkepp erdekes - a hazassagrol)

3, http://www.naharnet.com/stories/en/85177 (politikai allaspont)

Barometer

Hogy miert hivjak igy azon szorakozohelyet, ahol szombat este voltunk, nem tudom. Kulonosebb valtozast a legnyomason nem eszleltem, de biztosan megvan az oka annak, hogy a tulajdonos epp ezt a nevet adta a tancos ettermenek. 

A teraszos reszen Chavez plakatja diszeleg - epp ez, amit mellekelten csatolok. A mara mar elhunyt politikus mely, es remenyteli tekintete valahol az egekben jar.
A Barometer az egyetlen "kommunista-szocialista" kulturkozpont, ahol remekul lehet enni (olcson), inni (szinten olcson) es tancolni arab zenere (jelzeserteku az, hogy Haifa szama is ment - amikor ez elhangzott, joforman minden lokalpatriota leallt a tanccal es nagy egyetertesben mondtak, hogy mennyire utaljak a nyogdicselos szamait, aminek semmi ertelme nincs es csak hergelni tudja a ferfiakat).  A szorakozohely kiemelkedo sajatossaga az, hogy nem kell kioltozni. Nem ugy, mint a "sky bar"-ban, ahol a kidobok be sem engedik azt, aki nem vette fel a vasarnapi unneplojet (a noknek szigoruan kotelezo a styletto es a tonna smink ; a ferfiaknak meg a jol vasalt ing, napszemuveg es a belott sero). 

A Barometerben nyilvan nem otthonkaban vagy mackonaciban kell megjelenni, de a farmer-polo kivaloan megteszi !... es ez nekem tetszik.
Allitolag korabban meg Sztalin es Lenin kepek is fugtek a falon, de erre nem mernek megeskudni, mert arakot ittam es nem emlekszem az informacio pontossagara. Libanonban egyebkent 1966 ota letezik hivatalosan a libanoni Arab Szocialista Ba'ath politikai part (Arab Socialist Ba'ath Party of Lebanon), aminek a szekhelye Damaszkuszban van.
Ba'ath jelentese "ujjaszuletes". Maga a "ba'athizmus" egy arab nacionalista ideologia, amelynek celja az, hogy letrehozzon egy un. arab ligat, ami megforradalmasitja majd a tarsadalmat (magyarul : marxizmus. Ertsd az arab liga alatt a "kommunista ligat").
2005 ota Fayez Shukr a part elnoke ; jelenleg a Marcius 8. parttal allnak koalicioban es ennek koszonhetoen ket szeket nyertek el maguknak a libanoni partlamentben. A szocialista part zaszlaja a pan-arab szineket hordozza magaban (fekete, voros, feher es zold).

A masik libanoni szocialista vonal a Halado Szocialista Part (Progressive Socialist Party (PSP), franciaul Parti Socialiste Progressiste), amelynek kovetoi nagy tobbsege druz. Jelenlegi elnoke Walid Jumblatt. Ezen part alapvetoen kozep-baloldali es het szeke van a parlamentben (a 128-bol).
Az egesz parlamentaris rendszer erdekes Libanonban es bevallom, hogy negy honap alatt sem ertettem meg. Annyit biztosan tudok, hogy a ket hettel ezelotti valasztasok elmaradtak az orszag politikai instabilitasa miatt.
Papiron letezik Libanonnak kormanya, de az eddigi tapasztalataim szerint az allamisag, mint olyan, joforman egy nem letezo fogalom. Velemenyem szerint (lehet kommentalni) joval inkabb egy oligarchikus tarsadalmi berendezkedes - arisztoteleszi ertelembe veve. Ennek igyekeztem utana is jarni, hogy esetleg talalok arra irasos forrast, hogy valoban ugy lenne, ahogyan en latom es... lam-lam, talaltam. A cikk cime : Oligarchy on the way out in Lebanon (magyarul : Uton az oligarchia Libanon fele). A cikk szerint Libanonban 1943 ota van oligarchikus politikai berendezkedes (azaz, amiota elnyerte a fuggetlenseget). A legmegdobbentobb adat a kovetkezo : a tarsadalom 1%-a uralja a nemzeti javak 80%-at.
Ijeszto.

A cikk taglalja meg az orszag "papir" alkotmanyat (ennek meg utanajarok, de egyes pontjai valoban nevetsegesek - pl. az allamfo jogai), valamint hosszasan ir a Hariri csaladrol, avagy klanrol.
Hogy tovabba alatamasztani tudjuk az elmeletet, tudni kell, hogy az orszag de facto harom idegen hatalom erdeke ala esik : Sziria, Szaud-Arabia es USA.
Szaud-Arabia nagyon erdekelt lenne abban, hogy Sziria utodja legyen Libanon "igazgatasaban" - ugyanis 2005-ben visszavonult a szir hadsereg, miutan a szir allamot gyanusitottak meg Rafik Hariri gyilkossagaval. Azota a szaudiak helyezkednek.
A libanoniak (ha lehet igy fogalmazni) zsigerbol utaljak a szomszedos szireket (most Izraelrol nem irnek) es valljuk be, megvan annak az oka. Evtizedekig elnyomtak oket es most meg ozonlenek be a menekultek az orszagba. Az elnyomokbol menedeket kero tomeg lett.
Elgondolkodtato.

(folyt. kov.)

Haifa Wehbe, Nancy rivalisa

Haifa Wehbe

Ahogy kaveztam ket kedves honfitarsammal (balzsam a lelkemnek), termeszetesen mindenfelerol esett szo es nekilattam oket farasztani az irasaimmal. Amikor L. megtudta, hogy irtam Nancyrol (lasd Nancy, a popsztar c. bejegyzes), nagyon felderult. Szovatette, hogy akkor Haifarol is kell, hogy irjak, mert ot "nagyon nem szeretjuk"! Hogy miert is van az, hogy kulonoskeppen nem szeretjuk, arra igyekszem okokat talalni, es az alabbi bejegyzesben bemutatni. 

Egy azonban biztos: Haifa, az elsokent szerepel a Legjobb libanoni noi eloadok ranglistajan. 

Haifa 1976 marciusaban latta meg a napvilagot es hamar felfigyeltek hamvas (meg nem plasztikazott) szepsegere. Igy valt lehetosege szerepelni a Miss Libanon versenyen. Hogy mikent nezett ki akkor, az alabbi kep magaert beszel :

Haifa 16 es 30 evesen

Hogy mikent lett a barna szembol, igezo kek szempar, jobb nem tudni. Az ijeszto az, hogy az itteni tarsadalom rettenetesen a latszatra epul. A belso ertekek nem is annyira szamitanak, joval inkabb az, hogy mit tudunk felmutatni (ez abstart az orias terepjaroval kezdodik). A nok jelentos resze "plasztik" es a szomoru az, hogy kirekesztik azt, aki nem olyan, mint ok. Ha nem is estek at (meg) plasztikai muteten, akkor sminkkel probaljak korrigalni az altaluk velt "hibat" az arcukon. Szerencsere sikerult egy olyat kepet is talalnom Haifarol, amin igen atutt az eros smink es az abszolut termeszetellenes arcberendezkedes (ami itt szokvanyos).

Enekesnonknek idaig mar negy albuma jelent meg. Zenei es szemelyi ismertetojele a provokativ es erotikus megjelenes. 2006-ban a People Magazine bevalasztotta ot a vilag 50 legszebb asszonyai koze (sokat elarul az ujsag szinvonalarol...). 

Haifa egyebkent egy kis, del libanoni falubol szarmazik, Mahrounabol. Csaladja siita. Gyerekkoraban koltoztek fel Beirutba. Mar 16 evesen modellkedett, es megnyerte a Miss South Lebanon dijat.

A 2004-es Carthage Festival kereteben megrendezett koncertje hatalmas port kavart fel, es kivaltotta az arab vilag ellenszenvet. Idezem: "teste minden egyes reszeit mozgatta, meg azokat, amelyek anatomiailag nem rendelkeznek izomzattal" (letezik ilyen egyaltalan?). 

Sajnos, nehezemre esik megtalalni ezt a bizonyos felvetelt. Talan a kovetkezo lenne az, amelyben piros kombineben koncertezik, egy voros rozsa a kezeben : http://www.youtube.com/watch?v=FrVN3O5ais8.

Talaltam egy 2008-as karthagoi felvetelt, amin mar lenyegesen "visszafogottabb" ruhat oltott magara : http://www.youtube.com/watch?v=SxVwxLXtXJo (a dalszoveg angolul olvashato).

A felveteleket hallgatvan (es nezven) egy biztos: Haifat nem az eszeert szeretjuk. Viselkedese "elfogadhatatlan" volt a Al Wadi c. valosagshow-ban, a nezok tobbsege szerint. Ebbol is neztem egy parat, de nem talaltam ra arra, amikor kirohan a hazbol skandalvan azt, hogy o ezt mar nem birja tovabb! Egy helyeset talaltam, amiben mindenfelet mutatnak rola (valosagshow, koncertezes, ismet valosagshow) - csak a legycsapot nem ertem a kezeben! (http://www.youtube.com/watch?v=R1OdHF0d-s8 - akit erdekel). 

Egy 2008-as videoklipjet egyenesen betiltottak, mert aranyszinu bikiniben uszott ki a medencebeol (ezt Sabrina 1987-ben mar megtette). Errol mar ugy olvastam a helyi blogokon, mint "rovid pornofilm" ! 

Az allando tamadasoknak kitett Haifa a kovetkezot nyilatkozta a sajtonak nemreg : I’m a Muslim, I used to fast since I was just a little child, and no one should interfere between a worshiper and his God.

("Muszlim vagyok, gyerekkorom ota betartom a bojtot es senkinek nincs joga beavatkozni egy hivo es az Istene koze") - jogos, mondjuk. Csakhogy az iszlam a legfiatalabb vilagvallasa es fejlodeseben meg nem jutott el az egyeni hit koncepciojahoz. Es meg mielott engem is megkoveznenek (ismet), jeleznem, hogy ez nem kritika, hanem teny. A vallas is, mint minden, fejlodik. 150 ev mulva (most irtam valamit), a Haifa-tipusu divak mar nem szurnak szemet senki szemeben. 

Hacsak nem visszafejlodesnek nezunk elebe...

Khalil Gibran, az iro es festo

Egyre kevesebben olvassak a blogomat, de en ennek ellenere folytatom. Ahogy anno a latin tanarom mondta, hacsak egy diak figyel, o akkoris leadja az anyagot (ez aktualisan P. Miklos es jomagam voltam, tehat dupla siker. Latinul viszont megsem tudok). 

Khalil Gibran (1883-1931)

A mai bejegyzes temaja (is) a kultura jegyet hordozza magaban : Gibran Khalil Gibran teljes neven, Libanon egyik legismertebb klasszikus iroja. Atuto sikeret az 1923-ban kiadott, A Profeta c.  konyv adta meg neki (magyarul Kahlil-nak irjak a nevet, franciaul es angolul Khalil-kent szerepel). 

Fiatalon emigralt a csaladjaval az Egyesult Allamokba, ahol a muveszet es az irodalom oltaran aldozta fel magat. Irasait ketnyelven irta : arabul es angolul. Stilusa leginkabb az europai romanticizmusnak felel meg. Libanonban mai napig irodalmi hosnek tekintik, hiszen szembeszallt a korabeli "klasszikus" irodalmi elvarasokkal es megteremtette a sajat stilusat. Errol leginkabb a proza-versei tanuskodnak, amelyek erzelemdusak es kepletesek. 
Tudjuk, hogy egy szoveg alapvetoen lehet vers (szabalyokhoz kotott, mint pl. a rim, az utem), vagy proza (kotetlen). Maga a verses proza, mint stilus Nemetorszagban es Franciaorszagban szuletett es honosodott meg. Kiemelkedo alakjai Holderlin, Novalis es Heine (utobbit igen kedvelem, tessek olvasni!).

Khalil Gibran is kovette a "trendet" es versnek titulalta azon irasait, amelyek alapvetoen prozak. Az amugyis kotott irodalmi szabalyokhoz szokott keleti irodalom szamara ez forradalmi volt - sokan biraltak kortarsai kozul, es minden bizonnyal nem kozoltek volna irasait, ha nem vandorol ki az orszagbol. 

A Profeta c. mestermuvet angol nyelven irta. A cimmel ellentetben, a fiktiv, essze formajaban megirt mu, nem Mahomet profetarol szol. A  szerzo a konyvet fejezetekre bontotta le, amelyek kulon-kulon egy filozofiai (exisztencialis?) feltett kerdesre igyekszik valaszt adni, metaforikus alakban.
En angolul kezdtem el olvasni a konyvet (fenn van az interneten ingyen letoltheto pdf formatumban) es valoban sajatos stilusa van. Engem egy kicsit az Imígyen szóla Zarathustra, Nietzsche muvere emlekeztetett elsore a temajat tekintve. Az irasmodja viszont valoban nagyon koltoi.
...
Es ahogy barangolok a vilaghalo titkos atjaroin, rabukkantam A Profeta egyik magyar forditasara is (harom, kulonbozo forditasban jelent meg): http://terebess.hu/keletkultinfo/gibran3.html.
Kovetkezzek egy reszlet belole :

"Hosszúak voltak a fájdalom napjai, amelyeket falai között töltöttem, és hosszúak a magány éjszakái; és ugyan ki válhat meg szenvedésétől és magányától sajnálkozás nélkül. 

Szellememnek túl sok töredékét szórtam szerte az utcákon és túl sokan vannak vágyakozásom gyermekei, akik mezítelenül bolyonganak e dombok között, és én nem vonulhatok vissza tőlük a fájdalom súlya nélkül.

Nem a ruhámat dobom el, hanem a bőrt, amelyet saját kezeimmel szaggatok.

Nem gondolat az, amit magam mögött hagyok, hanem egy szív, amely megédesült az éhségben és szomjúságban.

És mégsem maradhatok tovább."

Vadnay Emma fordítása

Szerzonk peldakepe Francis Marrash volt, szir kolto. Muveit meg iskolai eveiben tanulmanyozta Bejrutban. Az utokor irodalomkutatoi szerint, ez utobbinak a hatasa kezzelfoghato Khalil Gibran muveiben. Ugyanis Francis Marrash irasainak kozponti gondolata az egyetemes szeretet volt. A libanoni szerzonel a szeretet szinten allando tema, de o ezt tovabbviszi a spiritualitas szintjere. Az alabbi (angol) idezetet emelnem ki peldanak:

"But let there be spaces in your togetherness and let the winds of the heavens dance between you. Love one another but make not a bond of love: let it rather be a moving sea between the shores of your souls." 

"Hagyj teret az osszetett lelkednek; engedd, hogy menyei szelek tancoltassanak meg. Tart karokkal szeress, am az erzes ne valljon terhesse; ereszd el, legyen szereteted a lelked partjainak hullamzo halk tengere" (sk)

Khalil Gibran kivalo festo is volt, am megis koltokent, irokent emlekezik meg rola leginkabb az utokor. Kovetkezzek nehany festmenye/rajza zaraskent :

Bourj el-Barajneh, a muszlim negyedek egyike

Lakohaz - Bourj el-Barajneh

Tegnap egy ujabb negyedet fedezhettem fel L. es Zs. magyar barataimnak koszonhetoen. Nagyon melyen nem barangoltuk be a negyedet (sot! voltakeppen a fouton maradtunk vegig), am igy is tanulsagos volt. 

L. mondta, hogyha lehet, ne tavolodjunk el az autotol es ne nagyon beszelgessunk senkivel. Jobb felni, mint megijedni. Szeretnem hangsulyozni azt, hogy Libanon alapvetoen egy bekes nemzet. Felelemre nincs ok, de igenis ovatosnak kell lenni. Sajnos sosem lehet tudni, hogy epp mikor lesz egy ujabb osszecsapas ket ellentet kozott. Bizonyos negyedeket jobb nem frekventalni, foleg egyedul es nokent. Ha ezeket az apro szabalyokat betartjuk, akkor nincsen nagy baj - elvileg. 

Autoszerviz

Az elso kepen latni a lakohaz tetejen a viztartalyokat. Ahogy irtam mar, a folyoviz nincs mindenutt bevezetve. A sikkes negyedben van, sot nehol meg kulon ivoviz csap is van (nekunk ugyanugy ment a hasunk tole rendesen meg akkoris, ha fel forraltunk teanak). 

A hazak alapvetoen takoltak, es palatetotosok. Otthon a hajlektalanok laknak ehhez hasonlo kuckokban, itt teljes csaladok. A lerombolt epuletek alapvetoen a haboru nyoma, am lehet az is, hogy mostanaban volt egy ujabb osszecsapasnak a szinhelye.

Bourj el-Barajneh jelentese Tornyok tornya. Bejrut deli reszen talalhato, ahogy megyunk ki a repterre. Tobbnyire siita lakta varosnegyed, am egyre tobb szunnita, kurd es iraki koltozik ide ki az olcso lakhatosag miatt, tovabba azert, mert relative sok itt a korhaz es egyeb egeszsegugyi kozpont. Egy belvarosi libanoni ide nem teszi majd be a labat. A szir menekultek nagy tobbsege is itt el (illetve meg Jnah negyedeben, de azok szoszerint az utcan, mert varjak a menekult statuszuk hivatalos elismereset). Ezen palettat  tovabba meg a palesztinok is szinesitik, akiket anno idetelepitettek a menekulttaborba. A negyed tehat gyujtopontja a varos kulonbozo etnikai es vallasi hovatartozasnak, ahol idorol idore komolyabb osszecsapasok zajlanak es, ahol a nyomor kezzelfoghato.

(hogy milyen tipusu "esemenyek" zajlanak itt, az alabbi cikkben olvashato egy tavalyi "incidens", mostanit szandekosan nem kozlok - angolul ertoknek: 

https://now.mmedia.me/lb/en/nownews/blood_soaked_body_found_in_bourj_al-barajneh)

Itt is, akarcsak Tyrben, tobb helyen latni a fiatal martirok arckepet az utcakon, akik felaldoztak magukat ongyilkos merenylokent vagy, akik harcoltak valaki / valami ellen. A valaki lehet konkret tuzharc, mint ami most zajlik Tripolitol eszakra, a szir hatarnal. A valami meg lehet egy idea. Harcolnak egy idea ellen. Ahogy egyre tobbet olvasok a helyzetrol, az esemenyekrol, egyre inkabb ugy hiszem, hogy a kerdes melyen osszetett. Mi viszi ra ezeket a fiatalokat, hogy igy velekedjenek? Hogy ekepp cselekedjenek? A nyomor? Egyaltalan tudjak, hogy mit tesznek? Vagy olyan fiatalon lettek kiaragadva a csaladjaiktol (talan eladva?), hogy egy teljes tudatmodosito "programon" mentek keresztul? 

Egy helyi ismerosomtol tudom (akinek meg a kezdobetujet sem irom majd le ezuttal), hogy letezik olyan fanatikus, aki a zsebeben kessel es villaval jar-kel a mindennapokban, mertha meghal (azaz, elesik tuzes harcban vagy felaldozza magat merenylokent), akkor egyenesen eljut Allah-hoz, akivel egy asztalnal etkezik majd,... ezert nala az esszeug, hogy keznel legyen, ha netan...

Ijeszto tenyek ezek. 

Utca

Felreertes ne essek: nem minden muszlim "terrorista", sot! Eleve a siitaknak (ezt is tegnap tudtam meg), az ongyilkossag es masnak a meggyilkolasa rettenetes bun. 

Az iszlam az egyik ot vilagvallas egyike; egy gazdag, gyonyoru multtal rendelkezo es velemenyem szerint pacikifus vallas - csakhogy szabadon ertelmezett! Es minden innet eredezheto. Amig mindenki ugy ertelmezi az Irast, ahogy kedve tartja, addig nem lesz rend es beke. 

Amig a kereszteny vallasban letezik egy kozos kanonjog, ami determinalja az etikai es a moralis rendet, addig az iszlamban abstart a sharia-t (ertsd "kanonjog") ket forrasbol eredeztetik (es ez mar lehetoseget ad a vagy-vagy filozofiai lehetosegre) : a Qmran es a Sunnah (azaz, Mohamed tanitasai). 

Ezekutan, a muszlim teologia teret ad annak, hogy megkerdojelezze a fenti ket alapforrast, es tovabbi masodlagos forras-t konzultaljanak, amit az un. ulama (vallasi intezetek - iskolak) jovahagytak, hosszas vita utan (bagatelizalom, de amolyan Brian elete-hez hasonlo vita lehet).

Ertheto tehat, hogy az ellentet, a vita allando az iszlamon belul. Meg kozos nyelvuk sincsen, mert hiaba ugy hisszuk, hogy a klasszikus arabot megertik - igen, van aki. A tanult reteg. De pl. a marokkoi arabot senkit nem erti meg a marokkoin kivul, mert az o arabuk telis-tele van berber jovevenyszoval. Egyszeruen egy masik nyelv. De ezt mar csak az erti, aki hosszabb idot tolt el a Kozel-keleten. Nekem meg ket evem van erre.  

Zoldseg-gyumolcs arus (szemettelep mellett)

5000 lira a gorogdinnye kiloja, azaz 734 HUF (az arab szamokat, mar tudom)

Muhely

Nancy, a popsztar

A szombat estenk egyszeruen kivalora sikerult! Gemmayze negyedeben vacsoraztunk a helyi magyar kozosseg fiataljaival, akikkel nagyon jol erzem magam. Nem is gyozom  mondogatni magamnak, hogy mekkora mazlista vagyok, hogy olyan ertekes es erdekes embereket sodor az elet az utamba, akiktol rengeteget tanulhatok es nem mellesleg csodalok is. Leginkabb akkor ereztem ezt, amikor meg tanitottam.
Hat ilyen kivalo tarsasgban ittam Aperol Spritz-et (nagy kedvencem) es utana meg ket fele mojitot is kiprobaltam  - az utobbiakrol kiderult, hogy korantsem olyan gyilkosak, mint a ketszaz meterrel odebb levo barban (lasd Gyilkos Mojito c. bejegyzes).

Oten voltunk magyar lanyok. Ketto kozolunk kettos allampolgar, az egyik jordan-magyar, mig a masik libanoni-magyar. Es ismet roppant erdekes informaciokra tettem szert...

Nancy Ajram

A penteki napom nem telt valami jol, ugyanis ismet elemvagtak a sorban (innet a korabbi bejegyzes), meleg volt, migrenem is volt es felvettem a tuskes sundiszno stilust - azaz, nagyon kellemetlen tarsasag voltam (a sarmom sotet oldala). Szombatra mar kikupaltam magam, am szovatettem a lanyoknak, hogy valahogy nem birom megszokni azt, hogy nincs rend (sorbanallas). Es innet indult be a Bevezetes a libanoni tarsadalom megismeresehez elso resze. Ugy hiszem, hogy ez egy ket eves, intenziv kurzus lesz. A nagy beszelgetesben arra lettem figyelmes, hogy belibbent a kerthelyisegbe (kivalo etteremben voltunk!) Ms. Barbie Univerzum.
Mumell, muszaj es feltoltott pofazacskok. Mindezt kb. 27 evesen (nem, nem olyan filmsztar). Talan mar emlitettem, hogy onnet lehet tudni, hogy ki az aktualis sztar, hogy kinek az orrat koppintjak le a plasztikai sebeszek a kliensek keresere.

Nancy nem vizszerelo

Az aktualis sztarok egyike Nancy Ajram (termeszetesen ezt nem magamtol tudnom, hanem a lanyoktol). Es valoban, a kis 27 eves Barbie baratnonk valamelyest hasonlitott a kepen lathato helyi popsztarra. Gondolom azert mindenkinek feltunik, hogy nemileg termeszetellenes az arca a holgynek. Elmondanam, hogy Nancy '83-as szuletesu (szerintem lenyegesen tobbnek nez ki) es '98 ota "aktivan" enekel (egy ujabb tinisztar). Tobbszoresen platinalemezes es - most kapaszkodjatok meg - az UNICEF Goodwill Ambassador-ja, azaz tiszteletbeli elnoke (a UNHCR-nak Angelina Jolie - es ez mind-mind marketing fogas, de ezt most nem fejtem ki).

2008. julius 30-an dobtak piacra a Betfakkar Fi Eih c. albumat (fogalmam sincs, hogy mit jelent), amelyrol az ugyanezen cimen futo szam egyszeruen vilagszenzacio lett! (koszonom Nancynek, hogy igy koszontott fel anno a 28. szuletesnapom alkalmabol - bar akkor meg nem ismertuk egymast, de o tudta, hogy valahol van Kozep-Europaban egy kivalo humorral rendelkezo blogger). A video az alabbi linken megcsodalhato : 
http://www.youtube.com/watch?v=vNhKkjwyu3A
Nancy vagany a videoklippben. Nemcsak egy gitarozo rock star a Tower-en (akit az interpol keres a lampakbol itelve), hanem egyben egy Femme Fatale is, aki raadasul szembeszall a ferfi macso tarsadalom altal diktalt elveivel! A videoban szereplo taxi ne tevesszen meg Benneteket : ilyet meg itt nem lattam. A tortenent csattanoja : fakepnel hagyja a ferfit! Ujjjuuuuuuj! (mindenki erti a rejtett celzast? Girl Power!!)

Nancy mutet elott es utan

Nancy-t az arab vilag zenei ikonjanak tekintik. O az elso noi szponzora a Coca-Colanak a tersegben, a Newsweek elismeroen irt rola, mig az amerikai The Oprah Winfrey Show szerint Nancy a Kozel-Kelet egyik legbefolyasosabb (uzlet)embere. Zenei karrierjet 12 evesen kezdte, amikor felfedeztek a Noujoum Al-Moustakbal (A jovo sztarjai) c. tehetsegkutato musorban (en mindig szkeptikus vagyok ezekkel kapcsolatban, foleg a tersegben. Nem lepodnek meg azon, ha voltakeppen Nancy szulei nagyon gazdagok volnanak, akik teljesitettek kislanyuk kivansagat azzal, hogy sztart faragtak belole). 1995 ota Nancy tobb mint harminc dijat kapott (...), a kedvencem : 2010 Stars Cafe Magazine – Best selling female artist of the decade, azaz "a legtobb lemezt elado noi elado az elmult 10 evben". 

A maganeleterol annyit, hogy 2008 ota hazas (egy szir ferfihoz ment hozza) es ket kislany anyukaja. Sajnos arra nem talaltam konkret infot, hogy mennyi plasztikai muteten esett at, am az alabbi videon es a kepen jol latszik, hogy igen maskepp nezett ki valaha : http://www.youtube.com/watch?v=SxvBZTBN95Y

Hat kerem, o volt a hires Nancy Ajram! 

Az udvariassag nem az erosseguk...

... sem az elozekenyseg. Valahogy nem sikerul megbaratkoznom azzal a gondolattal, hogy itt egyszeruen keptelenek az emberek egymasra figyelni es tiszteletben tartani bizonyos alap tarsadalmi konvenciot. Ilyen peldaul a sorbanallas. 

Joforman heti szinten komolyan felemelem a hangom es ki kell osszam a nem sorbanallokat. A reakcio mindig mas, am megis "cliché"-szeru: van, aki elsore visszafelesel es ugyanugy elempofatlankodik ; van, aki tetteti a dobbentet es kerdi arabul a tobbiektol, hogy mi a gondom ? (holott nagyonis tudja, hogy miert vagyok duhos) es van, aki elnezest ker (1:10) es "eloreenged" - azaz, miutan mar harman megeloztek, vegre talan en is sorrajutok. 

A titok abban rejlik, hogy nem szabad meghatralni: nagyon kemenyen vissza kell vagni (ezt a tornaterem recepcios lanyaitol tudom) es... mukodik. Otthon sose mernek igy leuvolteni valakit, mint ahogy itt teszem. Igen am, de otthon letezik a sorbanallas. Nyilvan, van aki nem tartja be, de valljuk be, hogy altalanos felhaborodast valt ki az, ha valaki soronkivul elintezi a dolgat (es mindenki motyog a bajsza alatt).

A helyiek udvariatlansaga egyebkent egeszen megdobbento! Kivaltkepp a nok reszerol. Az eddigi tapasztalatom alapjan ket taborra osztottam a kereszteny negyedben elo libanoni noket: 

a, kedves es normalis, 55 ev feletti 

b, udavariatlan, modortalan plasztikazott remseg, aki mindenkit felretipor az utjabol

A "b" kategoriaban leginkabb a 30-as, 40-es korosztaly tartozik. Megfigyeltem, hogy a libanoni nok, minket europaiakat, kivaltkepp utalnak (es itt csak zarojelesen jegyeznem meg, hogy nagyon elegem van abbol, hogy allandoan azzal mossak a feher ember agyat, hogy ne legyen fajgyulolo... jo lenne ezt egy kicsit megforditani, mert en mint nagyon feherboru, a mindennapokban elem at azt, hogy lenezoek velem szemben).

Utalatuk eredete alapvetoen az irigyseg. Irigyek, mert en barmikor elhagyhatom az orszagot, nincs vizumra szuksegem, odamegyek, ahova akarok (tobbnyire). Irigyek arra, hogy egyenes orrunk van (ugye mar irtam, hogy tobben rakerdeztek mar arra, hogy hol muttettem az orromat - egyik no sem beszel hozzam azota, hogy  kiderult, hogy az orrom "tokeletessege" a szuleim muve, akik nem plasztikai sebeszek). Irigyek arra, hogy a helyi ferfiak rettenetesen vonzodnak hozzank, europaiakhoz. Hogy miert ? A valasz remesen egyszeru : egyreszt garantaljuk azt, hogy el tudjak hagyni az orszagot (sokan kivandorolnak - ha jol tudom, az orszag jelenlegi lakossaga 4 millio, mig a kulfoldon elo libanoniak szama ennel akar tobb, mint a duplaja); masreszt, egy europai no fuggetlen. Van allasa, van sajat lakasa (most mindegy, hogy tulajdonos vagy berlo), mos, foz, takarit vagy legalabbis tudja, hogy mikent kell csinalni, de ha megsem, akkoris van eleg penze ahhoz, hogy felfogadjon egy bejaronot.

Na most, a libanoni no alapvetoen nem dolgozik. Nem mos, nem foz, nem vasal, nem takarit. Arra van a kis filippino vagy sri lankai kislany, akit kemeny 350-600 dollarert "berel" havonta es, aki veluk el (van, hogy igen rossz korulmenyek kozt). A ferfinak kell megteremtenie az anyagi joletet. Es emogott nemcsak a mindennapi megelhetes van am! Nem-nem. Komoly osszegekrol es elvarasakrol van szo : a gyerekek maganiskolaztatasa (mert az allami iskola nem szinvonalas szerintuk) es az asszony kiralylany eletenek megteremtese. Itt az emberek tobbsege kizarolag luxus korulmenyek kozt akar elni. Es mivel ezt becsuletes munkaval nem lehet eloteremteni, mindenutt csak a korrupcio van. 

A nok nagy tobbsege plasztikazott - nem birom elegszer hangsulyozni. Ezek a mutetek egy vagyonba kerulnek! A manikuroshoz heti szinten eljarnak es csakis ugy lepnek ki az utcara, hogy tokeletesek. Egy rantottat nem tudnak osszedobni, de cicomazni tudjak magukat!

Elsore eleg szemfenyveszto. Ahogy egyre jobban ismerem meg a tarsadalmat, ugy latok tisztabban.

A nok egyebkent egymast kozt is igazi rivalisak (bar ez igy van mindenutt), de amint irtam, az europaiakat kivaltkepp utaljak. Ezen erzesemet mar tobben nemhogy megerositettek, hanem nevetve kerdeztek ra, hogy erre csak most jottem ra? Es valoban : J. baratnomon kivul nem sikerult helyivel (meg) baratkoznom (nem adom fel!). 

J.-rol tudni kell, hogy Svedorszagban nott fel es csak 2006 ota el itt. Szoval, o sem igazi-igazi libanoni. Pl. nem tud arabul irni es mondja, hogy emiatt komoly nehezsegei vannak az allaskeressel. Azt is mondta, hogy baratai nincsenek, inkabb a "kuzinok" tarsasagat keresi, mert ok megiscsak a csalad. Itt a csaladok nagyon es osszetartoak (ez egy komoly pozitivum). J. mondta, hogy az elejen probalkozott baratkozni, de feladta rovid idon belul, mert rajott, hogy a lanyok nem oszintek. 

En nem tudom, hogy mennyire oszintek de a heten igen erdekes "sztorikat" hallhattam az edzoteremben a hazassagrol es arrol, hogy mennyire fontos a huseg a parkapcsolatban. Ha igaz az, ami ott elhangzott, akkor az oszintesegnek nyoma sincs.