Thursday, June 6, 2013

Khalil Gibran, az iro es festo

Egyre kevesebben olvassak a blogomat, de en ennek ellenere folytatom. Ahogy anno a latin tanarom mondta, hacsak egy diak figyel, o akkoris leadja az anyagot (ez aktualisan P. Miklos es jomagam voltam, tehat dupla siker. Latinul viszont megsem tudok). 

Khalil Gibran (1883-1931)
A mai bejegyzes temaja (is) a kultura jegyet hordozza magaban Gibran Khalil Gibran teljes neven, Libanon egyik legismertebb klasszikus iroja. Atuto sikeret az 1923-ban kiadott, A Profeta c.  konyv adta meg neki (magyarul Kahlil-nak irjak a nevet, franciaul es angolul Khalil-kent szerepel). 
Fiatalon emigralt a csaladjaval az Egyesult Allamokba, ahol a muveszet es az irodalom oltaran aldozta fel magat. Irasait ketnyelven irta : arabul es angolul. Stilusa leginkabb az europai romanticizmusnak felel meg. Libanonban mai napig irodalmi hosnek tekintik, hiszen szembeszallt a korabeli "klasszikus" irodalmi elvarasokkal es megteremtette a sajat stilusat. Errol leginkabb a proza-versei tanuskodnak, amelyek erzelemdusak es kepletesek. 
Tudjuk, hogy egy szoveg alapvetoen lehet vers (szabalyokhoz kotott, mint pl. a rim, az utem), vagy proza (kotetlen). Maga a verses proza, mint stilus Nemetorszagban es Franciaorszagban szuletett es honosodott meg. Kiemelkedo alakjai Holderlin, Novalis es Heine (utobbit igen kedvelem, tessek olvasni!).

Khalil Gibran is kovette a "trendet" es versnek titulalta azon irasait, amelyek alapvetoen prozak. Az amugyis kotott irodalmi szabalyokhoz szokott keleti irodalom szamara ez forradalmi volt - sokan biraltak kortarsai kozul, es minden bizonnyal nem kozoltek volna irasait, ha nem vandorol ki az orszagbol. 

A Profeta c. mestermuvet angol nyelven irta. A cimmel ellentetben, a fiktiv, essze formajaban megirt mu, nem Mahomet profetarol szol. A  szerzo a konyvet fejezetekre bontotta le, amelyek kulon-kulon egy filozofiai (exisztencialis?) feltett kerdesre igyekszik valaszt adni, metaforikus alakban.
En angolul kezdtem el olvasni a konyvet (fenn van az interneten ingyen letoltheto pdf formatumban) es valoban sajatos stilusa van. Engem egy kicsit az Imígyen szóla Zarathustra, Nietzsche muvere emlekeztetett elsore a temajat tekintve. Az irasmodja viszont valoban nagyon koltoi.
...
Es ahogy barangolok a vilaghalo titkos atjaroin, rabukkantam A Profeta egyik magyar forditasara is (harom, kulonbozo forditasban jelent meg): http://terebess.hu/keletkultinfo/gibran3.html.
Kovetkezzek egy reszlet belole :

"Hosszúak voltak a fájdalom napjai, amelyeket falai között töltöttem, és hosszúak a magány éjszakái; és ugyan ki válhat meg szenvedésétől és magányától sajnálkozás nélkül. 

Szellememnek túl sok töredékét szórtam szerte az utcákon és túl sokan vannak vágyakozásom gyermekei, akik mezítelenül bolyonganak e dombok között, és én nem vonulhatok vissza tőlük a fájdalom súlya nélkül.

Nem a ruhámat dobom el, hanem a bőrt, amelyet saját kezeimmel szaggatok.

Nem gondolat az, amit magam mögött hagyok, hanem egy szív, amely megédesült az éhségben és szomjúságban.


És mégsem maradhatok tovább."
Vadnay Emma fordítása

Szerzonk peldakepe Francis Marrash volt, szir kolto. Muveit meg iskolai eveiben tanulmanyozta Bejrutban. Az utokor irodalomkutatoi szerint, ez utobbinak a hatasa kezzelfoghato Khalil Gibran muveiben. Ugyanis Francis Marrash irasainak kozponti gondolata az egyetemes szeretet volt. A libanoni szerzonel a szeretet szinten allando tema, de o ezt tovabbviszi a spiritualitas szintjere. Az alabbi (angol) idezetet emelnem ki peldanak:

"But let there be spaces in your togetherness and let the winds of the heavens dance between you. Love one another but make not a bond of love: let it rather be a moving sea between the shores of your souls." 

"Hagyj teret az osszetett lelkednek; engedd, hogy menyei szelek tancoltassanak meg. Tart karokkal szeress, am az erzes ne valljon terhesse; ereszd el, legyen szereteted a lelked partjainak hullamzo halk tengere" (sk)

Khalil Gibran kivalo festo is volt, am megis koltokent, irokent emlekezik meg rola leginkabb az utokor. Kovetkezzek nehany festmenye/rajza zaraskent :





2 comments:

  1. Nem értek egyet az sk fordítás első részével, elmagyaráznád kérlek? Rákerestem az egész fejezetet (Marriage néven fut) a neten és az olvasottak alapján úgy ítélem meg hogy a togetherness nem a lélek összetettségére utal. Arra utal hogy a pár egymásnak hagyjon teret és a szelek is köztük táncoljanak. A lélek partjainál pedig szerintem nem "lelked partjai", hanem "lelketek parjtai" A műfordítást rád hagyom :)
    Marriage
    Then Almitra spoke again and said, "And what of Marriage, master?" And he answered saying: You were born together, and together you shall be forevermore. You shall be together when white wings of death scatter your days. Aye, you shall be together even in the silent memory of God. But let there be spaces in your togetherness, And let the winds of the heavens dance between you. Love one another but make not a bond of love: Let it rather be a moving sea between the shores of your souls. Fill each other's cup but drink not from one cup. Give one another of your bread but eat not from the same loaf. Sing and dance together and be joyous, but let each one of you be alone, Even as the strings of a lute are alone though they quiver with the same music. Give your hearts, but not into each other's keeping. For only the hand of Life can contain your hearts. And stand together, yet not too near together: For the pillars of the temple stand apart, And the oak tree and the cypress grow not in each other's shadow.

    ReplyDelete
    Replies
    1. A latin tanaromnak igaza volt.
      Es jogos a komment! Ketszeresen is az. Ugyanis, a "souls"-bol rajohettem volna, hogy ket szemelyre utal, am az igazat bevallom : eszre se vettem a tobbesszamot.
      Tovabba, az idezet szoveg forrasat nem ismertem (szegyen es gyalazat). Ahogy olvastam a kolto spiritualis szeretet-megkozeliteserol, ugy talaltam ra erre a szovegreszre. Legkozelebb jobban odafigyelek es utanajarok a teljes szovegnek, mielott ideznem es... forditanam!

      Koszonom a javitast !

      Delete