magyar nargile: Bourj el-Barajneh, a muszlim negyedek egyike

Lakohaz - Bourj el-Barajneh

Tegnap egy ujabb negyedet fedezhettem fel L. es Zs. magyar barataimnak koszonhetoen. Nagyon melyen nem barangoltuk be a negyedet (sot! voltakeppen a fouton maradtunk vegig), am igy is tanulsagos volt.

L. mondta, hogyha lehet, ne tavolodjunk el az autotol es ne nagyon beszelgessunk senkivel. Jobb felni, mint megijedni. Szeretnem hangsulyozni azt, hogy Libanon alapvetoen egy bekes nemzet. Felelemre nincs ok, de igenis ovatosnak kell lenni. Sajnos sosem lehet tudni, hogy epp mikor lesz egy ujabb osszecsapas ket ellentet kozott. Bizonyos negyedeket jobb nem frekventalni, foleg egyedul es nokent. Ha ezeket az apro szabalyokat betartjuk, akkor nincsen nagy baj - elvileg.

Autoszerviz

Az elso kepen latni a lakohaz tetejen a viztartalyokat. Ahogy irtam mar, a folyoviz nincs mindenutt bevezetve. A sikkes negyedben van, sot nehol meg kulon ivoviz csap is van (nekunk ugyanugy ment a hasunk tole rendesen meg akkoris, ha fel forraltunk teanak).

A hazak alapvetoen takoltak, es palatetotosok. Otthon a hajlektalanok laknak ehhez hasonlo kuckokban, itt teljes csaladok. A lerombolt epuletek alapvetoen a haboru nyoma, am lehet az is, hogy mostanaban volt egy ujabb osszecsapasnak a szinhelye.

Bourj el-Barajneh jelentese Tornyok tornya. Bejrut deli reszen talalhato, ahogy megyunk ki a repterre. Tobbnyire siita lakta varosnegyed, am egyre tobb szunnita, kurd es iraki koltozik ide ki az olcso lakhatosag miatt, tovabba azert, mert relative sok itt a korhaz es egyeb egeszsegugyi kozpont. Egy belvarosi libanoni ide nem teszi majd be a labat. A szir menekultek nagy tobbsege is itt el (illetve meg Jnah negyedeben, de azok szoszerint az utcan, mert varjak a menekult statuszuk hivatalos elismereset). Ezen palettat tovabba meg a palesztinok is szinesitik, akiket anno idetelepitettek a menekulttaborba. A negyed tehat gyujtopontja a varos kulonbozo etnikai es vallasi hovatartozasnak, ahol idorol idore komolyabb osszecsapasok zajlanak es, ahol a nyomor kezzelfoghato.

(hogy milyen tipusu "esemenyek" zajlanak itt, az alabbi cikkben olvashato egy tavalyi "incidens", mostanit szandekosan nem kozlok - angolul ertoknek:

https://now.mmedia.me/lb/en/nownews/blood_soaked_body_found_in_bourj_al-barajneh)

Itt is, akarcsak Tyrben, tobb helyen latni a fiatal martirok arckepet az utcakon, akik felaldoztak magukat ongyilkos merenylokent vagy, akik harcoltak valaki / valami ellen. A valaki lehet konkret tuzharc, mint ami most zajlik Tripolitol eszakra, a szir hatarnal. A valami meg lehet egy idea. Harcolnak egy idea ellen. Ahogy egyre tobbet olvasok a helyzetrol, az esemenyekrol, egyre inkabb ugy hiszem, hogy a kerdes melyen osszetett. Mi viszi ra ezeket a fiatalokat, hogy igy velekedjenek? Hogy ekepp cselekedjenek? A nyomor? Egyaltalan tudjak, hogy mit tesznek? Vagy olyan fiatalon lettek kiaragadva a csaladjaiktol (talan eladva?), hogy egy teljes tudatmodosito "programon" mentek keresztul?

Egy helyi ismerosomtol tudom (akinek meg a kezdobetujet sem irom majd le ezuttal), hogy letezik olyan fanatikus, aki a zsebeben kessel es villaval jar-kel a mindennapokban, mertha meghal (azaz, elesik tuzes harcban vagy felaldozza magat merenylokent), akkor egyenesen eljut Allah-hoz, akivel egy asztalnal etkezik majd,... ezert nala az esszeug, hogy keznel legyen, ha netan...

Ijeszto tenyek ezek.

Utca

Felreertes ne essek: nem minden muszlim "terrorista", sot! Eleve a siitaknak (ezt is tegnap tudtam meg), az ongyilkossag es masnak a meggyilkolasa rettenetes bun.

Az iszlam az egyik ot vilagvallas egyike; egy gazdag, gyonyoru multtal rendelkezo es velemenyem szerint pacikifus vallas - csakhogy szabadon ertelmezett! Es minden innet eredezheto. Amig mindenki ugy ertelmezi az Irast, ahogy kedve tartja, addig nem lesz rend es beke.

Amig a kereszteny vallasban letezik egy kozos kanonjog, ami determinalja az etikai es a moralis rendet, addig az iszlamban abstart a sharia-t (ertsd "kanonjog") ket forrasbol eredeztetik (es ez mar lehetoseget ad a vagy-vagy filozofiai lehetosegre) : a Qmran es a Sunnah (azaz, Mohamed tanitasai).

Ezekutan, a muszlim teologia teret ad annak, hogy megkerdojelezze a fenti ket alapforrast, es tovabbi masodlagos forras-t konzultaljanak, amit az un. ulama (vallasi intezetek - iskolak) jovahagytak, hosszas vita utan (bagatelizalom, de amolyan Brian elete-hez hasonlo vita lehet).

Ertheto tehat, hogy az ellentet, a vita allando az iszlamon belul. Meg kozos nyelvuk sincsen, mert hiaba ugy hisszuk, hogy a klasszikus arabot megertik - igen, van aki. A tanult reteg. De pl. a marokkoi arabot senkit nem erti meg a marokkoin kivul, mert az o arabuk telis-tele van berber jovevenyszoval. Egyszeruen egy masik nyelv. De ezt mar csak az erti, aki hosszabb idot tolt el a Kozel-keleten. Nekem meg ket evem van erre.