Ozeas kisprofeta |
F.M. baratunkat igyekeztunk a lehetosegekhez kepest bebarangoltatni Libanonban bar volt, hogy cserbenhagytam, mert egyszeruen nem birtam a meleget (akkor elzavartam maganyos farkasoskodni, ami lassuk be igen jol sikerult, mert ismerkedni tudott csinos lanyokkal - ami nagyjabbol az ebren toltott idejenek a 70%-at teszi ki, es nem tulzok).
Az egyik turahely a mar jol ismert Bekaa-volgyben levo kulonbozo borpince volt. Az olvasotaborom huseges resze tudja, hogy magyar narzsilka szereti a bort (es az Unicum szilvat). Kivaltkepp a magyar bort, mert szeretem a Hazamat es igyekszem azon orszagnak a gazdasagat serkenteni, ahol epp vagyok azzal, hogy a helyi termekeket veszem meg. Amiota itt tartozkodom, csakis libanoni bort vettem egy kivetellel : volt egy St-Emilion uvegem is.
A St-Emilion bornak a csaladunkban tortenete van. Tudni kell azt, hogy Giovanni nem ert a borokhoz. En sem, de en meg tudom kulonboztetni a dragat az olcsotol, a finomat a rossztol, hogy milyen etelhez megis mi illik, milyen szolobol keszult es igy tovabb. Anno vettem egy St-Emilion uveget, amit egy alkalomra tartogattam. Giovanni "akkora" alkalmat talalt ra, hogy azt hittem megolom, amikor rajottem, hogy kibontotta az uvegemet egy kozonseges carbonarahoz!
Eltelt het ev, es meglattam egy jobb, am megsem tulzottan draga St-Emiliont a Carrefour bevasarlo aruhazban. A-ha! Elerkezett a vigasz ideje! Megvettem es eldugtam az uveget. Nehany napra ra meghivtunk magunkhoz baratokat. A vacsora nagyon jol sikerult, sokat ettunk, kellemesen beszelgettunk es egyszercsak arra vagyok figyelmes, hogy ket vendeg is tulzottan dicseri a Giovanni altal felszolgalt bort...
Ismet odaveszett a St-Emilion borom.
Egy vigaszom van : a mostani vacsora tenyleg jo alkalom volt arra, hogy felszolgaljuk.
Libanon videke kivalo a bortermeleshez. Mar a Bibliaban is megemliti Ozeas profeta :
"Izraelhez olyan leszek, mint a harmat; virul majd, mint a liliom, gyökeret ereszt, mint a nyárfa.
Hajtásai messze ágaznak, pompás lesz, mint az olajfa, s illatos, mint a Libanon.
Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, búzát termelnek, és gondozzák a szőlőt, amelynek olyan híre lesz, mint a helboni bornak."
(Oz 14.7-9)
Ozeas egy Kr.e. VIII. szazadi un. "kisprofeta", akinek az Oszovetsegben levo konyve (Ozeas konyve) rengeteg tortenelmi utalast tartalmaz a korarol. Ahogy szokott ez lenni, kortarsai nem ismertek el ot es "bolond profetanak" beceztek. Holott, olvasvan konyvet, nem volt o bolond csak szokimondo es gondolkodasban meghaladhatta a korat.
Helbon (vagy meg Chelbon / Chebron) az Anti-Libanon lancolatanal talalhato, es Ezekiel profeta megemliti azt, hogy meg Nabukodonozor is onnet hozatta a bort az aldozatokhoz (igen, imadom az okort - ezt N. baratnom tudja leginkabb). Mindezekbol konnyen kikovetkeztetheto, hogy a libanoni bortermeles az osidokig nyulik vissza.
A romaiak nagyon serenyen aldoztak Bacchus oltaran es ez leginkabb a Baalbeckban talalhato Heliopolis templomban lathato (sajnos meg mindig csak keprol nezhetem, mert tilos most odamennunk a raketatamadasok miatt).
Libanon legnagyobb borpinceje az un. Chateau Ksara, ami arrol hires, hogy pinceszete alatt egy tobb, mint ket kilometer hosszu termeszetes alagutrendszer van. Ezen alagut kivalo a bor tarolasahoz, hiszen mind a paratartalma, mind a homerseklete idealis az erleleshez. Hogy a romaiak alakitottak ki ezt az alagutat, vagy maguk is ugy talaltak ra, az rejtely marad. Mindenesetre, amikor az ottomanok elfoglaltak Libanont, a bortermeles megszunt, illetve csakis annyit termelhettek a keresztenyek, amennyi az aldozati misehez kellett (nem oket sem felteni, mert lelemenyesen ekkora "foztek ki" az arakot, az anizs likoruket).
Tehat a Chateau Ksara alagut "pinceje" evszadokig kihasznalhatatlan maradt, egeszen 1857-ig, amikor jezsuitak telepednek le a kornyeken es elkezdenek boraszkodni.
A legenda szerint a puszta veletlennek koszonhetik, hogy ratalaltak az alagutra : egy menekulo rokat kovettek (tyukot lopott), aki menedekre talalt a foldalatti labirintus zegzugaban.
Mi se kellett ("mise" - ha ha! szovicc) tobb a papoknak a boldogsaghoz es belevagtak a nagyuzemi bortermeleshez. Ezt egeszen a '70-es evekig csinaltak, ha jol emlekszem, amikor allitolag a Vatikan kenyszeritette oket a "Chateau" elhagyasara es eladasara, mert nem fer ossze a rend es a Katolicizmus eszmeivel (nem kell nagyon okosnak lenni ahhoz, hogy lassuk, hogy nem errol volt szo).
Leven francia jezsuitakrol beszelunk, termeszetes az, hogy a francia borkulturat igyekeztek nemesiteni az orszagban. Igy van az, hogy a legelterjedtebb szolofajta a Cabernet Sauvignon, a Merlot es Rhone menten talalhato szolofajtak, mint pl. a Cinsaut, a Carignan es a Grenache.
Helyi szolojuk is van, amibol feherbort keszitenek (meg nem kostoltam). Ezek az un. Obaideh es Merwah szolofajtak. Ha jol olvastam, akkor ezen szolokbol kizarolag a Chateau Musar keszit bort, a tobbi pinceszet nem. Ugy hiszik, hogy az Obaideh a Chardonnay egyik alfaja, mig a Merwah a Semillion-e. Eredetileg a Chardonnay Bourgogne-bol szarmazik, de ma mar mindenutt megtalalhato, ahol bortermeles folyik. Az un. habzoborok tobbsege ebbol a szolobol keszul.
A Semillon egy aranyszinu feherszolo fajta, amibol edes borokat keszitenek. Termesztese leginkabb Franciaorszagban es Ausztriaban zajlik. Masik ismert neve a Blanc doux, illetve a Blaufraenkisch.
A borturank alkalmabol "csak" ket pincet latogattunk meg : a Chateau Ksara-t es a Clos St-Thomas-t. A Szent Tamasrol elnevezett kolostori borospince igen kicsi, am annal jobb borokat keszit. Egy relative magas hegyen fekszik es kozvetlen a teraszos szoloultetvenye mellett talalhato egy sziklaba vajt kapolna. No, az itteni bor igazan isteni finom volt es velemenyem szerint sokkalta jobb a Chateau Ksaranal! A Clos "csak" 480.000 uveget termel egy evben, no de az olyan is! Az eddigi nemzetkozi versenyeken negyszer aranyermes es ugyanennyiszer ezustermes lett a pince. Legismertebb boruk a Les Emirs (vettem egy uveggel), amelynek a legjobb evjarata a 2006-os, de a 2007-es sem kutya.
Miutan kellemesen eltoltottuk a napunkat Bekaa volgyeben, szepen hazamentunk a berelt buszunkkal. Mondanom sem kell, hogy ketten horkoltak es harman szenderegtek az ulesukben...
***
Aki tobbet szeretne tudni a libanoni borokrol, latogassa meg az alabbi weboldalt :
1,http://www.winepages.com/resources/lebanon.htm
(angolul)
Helbon (vagy meg Chelbon / Chebron) az Anti-Libanon lancolatanal talalhato, es Ezekiel profeta megemliti azt, hogy meg Nabukodonozor is onnet hozatta a bort az aldozatokhoz (igen, imadom az okort - ezt N. baratnom tudja leginkabb). Mindezekbol konnyen kikovetkeztetheto, hogy a libanoni bortermeles az osidokig nyulik vissza.
Termeszetes alagutrendszer - Chateau Ksara |
Libanon legnagyobb borpinceje az un. Chateau Ksara, ami arrol hires, hogy pinceszete alatt egy tobb, mint ket kilometer hosszu termeszetes alagutrendszer van. Ezen alagut kivalo a bor tarolasahoz, hiszen mind a paratartalma, mind a homerseklete idealis az erleleshez. Hogy a romaiak alakitottak ki ezt az alagutat, vagy maguk is ugy talaltak ra, az rejtely marad. Mindenesetre, amikor az ottomanok elfoglaltak Libanont, a bortermeles megszunt, illetve csakis annyit termelhettek a keresztenyek, amennyi az aldozati misehez kellett (nem oket sem felteni, mert lelemenyesen ekkora "foztek ki" az arakot, az anizs likoruket).
Tehat a Chateau Ksara alagut "pinceje" evszadokig kihasznalhatatlan maradt, egeszen 1857-ig, amikor jezsuitak telepednek le a kornyeken es elkezdenek boraszkodni.
Muzealis erteku borok tarolasa |
Mi se kellett ("mise" - ha ha! szovicc) tobb a papoknak a boldogsaghoz es belevagtak a nagyuzemi bortermeleshez. Ezt egeszen a '70-es evekig csinaltak, ha jol emlekszem, amikor allitolag a Vatikan kenyszeritette oket a "Chateau" elhagyasara es eladasara, mert nem fer ossze a rend es a Katolicizmus eszmeivel (nem kell nagyon okosnak lenni ahhoz, hogy lassuk, hogy nem errol volt szo).
Leven francia jezsuitakrol beszelunk, termeszetes az, hogy a francia borkulturat igyekeztek nemesiteni az orszagban. Igy van az, hogy a legelterjedtebb szolofajta a Cabernet Sauvignon, a Merlot es Rhone menten talalhato szolofajtak, mint pl. a Cinsaut, a Carignan es a Grenache.
Helyi szolojuk is van, amibol feherbort keszitenek (meg nem kostoltam). Ezek az un. Obaideh es Merwah szolofajtak. Ha jol olvastam, akkor ezen szolokbol kizarolag a Chateau Musar keszit bort, a tobbi pinceszet nem. Ugy hiszik, hogy az Obaideh a Chardonnay egyik alfaja, mig a Merwah a Semillion-e. Eredetileg a Chardonnay Bourgogne-bol szarmazik, de ma mar mindenutt megtalalhato, ahol bortermeles folyik. Az un. habzoborok tobbsege ebbol a szolobol keszul.
Szazadeleji bortarolo uvegek |
Clos St-Thomas |
Miutan kellemesen eltoltottuk a napunkat Bekaa volgyeben, szepen hazamentunk a berelt buszunkkal. Mondanom sem kell, hogy ketten horkoltak es harman szenderegtek az ulesukben...
***
Aki tobbet szeretne tudni a libanoni borokrol, latogassa meg az alabbi weboldalt :
1,http://www.winepages.com/resources/lebanon.htm
(angolul)
Az IT rejtelmei...: a levelezorendszeremben latom, hogy az uj olvasom hagyott uzenetet a fenti cikkre. A kovetkezot olvasom :
ReplyDeleteIdezet
nagyon szép írás!
én a magyar rozé-t szeretem... tudom az most divat bor de akkor is...
dúzsi vagy mészáros vagy takler, vagy sauska...
Idezet vege
Nem tudom, hogy itt miert nem jelenik meg.
A lenyeg kedves Josef, hogy Takler bort tudja, hogy kerhet/kaphat ama svab telepulesen is. Tudja, Gaspar utodjanal.