Aso, kapa, nagyharang... es egy vaskos hitel

Luxus menyasszonyi ruha - Downtown

Libanonban, az eskuvo a leheto legnagyobb esemeny, ami valaha megtortenhet az ember lanyaval / fiaval... mindenkijevel. Gondolom sokan lattak a Bazi nagy gorog lakzi c. filmet anno - na most, ezt kepzeljetek el  egy haromszoros szorzoval. Egy eskuvore mindenki hivatalos es meglehet, hogy eltart majd 3-5 napig : a szomszedok atjonnek gratulalni, a baratnok segitenek a keszuletekben, a ket csalad a templomot disziti es az ara halalideges (idaig semmiben nem kulonbozik egy magyar (videki) lakodalomtol). 

A festoszakkoron a "csoporttarsam" lanya, Tereza, hazasodik. A mult heten jegyeztek el egymast a parjaval es augusztusban lesz a nagy esemeny. Marta, az ara Edesanyja igen sokat dolgozik ezen az eskuvon, leven a lanya az Egyesult Allamokban el, igy nem tud semmit sem elintezni kintrol. Az eskuvonek feltetlenul egyhazinak kell lennie es a szulofoldon kell celebralni. A nagy rokonsag ekkor osszegyulik es mindenki visszater Libanonba.

J. baratnom is volt ket hettel ezelott ket eskuvon is, tole is sokat informalodtam arrol, hogy mikent zajlanak az esemenyek. 

Luxus menyasszonyi ruha - Downtown

Alapvetoen harom dologra figyelnek nagyon oda egy eskuvo megszervezesenel : arra, hogy a templom gyonyoruen legyen diszitve, hogy a menyasszonynak hatalmas habos-babos ruhaja legyen es, hogy egyertelmuve valjek az, hogy a csalad jomodu (meg, ha nem is az). Az utobbira talaltak ki a helyi bankok az "eskuvo kolcsont". 

Egy eskuvo kolcsege hamar eleri a csillagos eget, leven csak a ruha 3-5000ezer dollaros (de lattam 15.000 dollarert is). Letezik olyan csalad, ahol az eladosodas teljes a nagy esemenyt kovetoen. Szamomra erthetetlen. 

Kicsit utananeztem annak, hogy milyen szolgaltatasokat nyujtanak egyes cegek egy eskuvore - vicces : a hagyomanyos elozenekar es "welcome drink" mellett, van "kiralyi szek", diszkovilagitas (meg az asztal alatt is), "vulkan" (??) es a legjobb: fake cake (azaz, plasztik torta). A kiralyi szeket meg csak-csak ertem, mert tudom, hogy itt az hazasulando par koronat visel a szertartas alatt (leven tobbseguk ortodox) es ezzel jar az egy-egy "tron", amin a par ul a buli alatt. 

Az ortodox eskuvoi szertartas resze az, hogy az ifju part megkoronazzak. A koronanak (kesobb tiara a nonek) dupla jelentese van : az ifju par ezzel fejezi ki azt, hogy ezentul egyutt kovetik Jezus tanait es lepnek be majd annak kiralysagaba. Masreszt, a korona a martiromsag szimbolikaja es ezzel egyutt a halale (nem, ez nem azt jelenti, hogy a ferfi elete vegeig a felesege martirja lesz). 

A martir jelentese "tanu". 

Tanuskodnak Jezus szine elott, hogy kovetik tanait, hogy feladjak az onon erdekuket es ezentul a masik felre figyelnek es ezt, halalukig. 

Letoltottem a netrol egy tuti kepet, amelyen jol lathato az ifju menyasszony tronja. Termeszetesen, egy igazi lakodalmon elengedhetetlen a hastancos, a ferfi tancosok es egyeb helyi szokas (ami valtozik regiokent). En sajnos meg nem lattam igazi, helyi eskuvot (es szerintem nem is fogok, leven J. baratnom epp most szakitott baratjaval...), de ha lenne ra lehetosegem, elnek vele.

Ferfi tancosok - az eskuvo felvezetese

Bongeszesem soran akadtam ra erre a kivalo blogra, amit egy libanoni, velem egyidos no ir. Del-Afrikaban nott fel es idekoltozott nemreg. Eleg reszletesen irja le a "kuzin"-ja eskuvojet es nagyon jo kepeket is csatol hozza. Erdemes megnezni a nappalit... ilyen egy altalanos lakas. Hatalmas nappalival. 

Akinek van ideje, az olvassa el a bejegyzest a blogon, mert igen erdekes es nagyonis atadja az unnep hangulatat (angolul ir a holgy) : 

http://lebaneselantern.blogspot.com/2010/08/big-fat-lebanese-wedding.html

Tilos a duda

Mint minden varos, Bejrut is keruletekre oszthato. A libanoni fovaros tizenegy kerulete a kovetkezo : Moussaitbe, Mazraa, Ashrafieh, Rmeil, Medawar, a Kikoto (Port), Saifi, Zkak El Blat, Minet el Hosn, Ain El Mreisse es a Ras Bejrut. Ami nem szerepel a felsoroltak kozul, az a "folyon" tul van es "nem szamit" (ez alapvetoen az ormeny-negyed, ahol az ormenyeken kivul tobb palesztin csalad is menedekre talalt meg a '80-as evekben). A keruletek nevet nem erdemes megjegyezni, mert ugysem azt hasznaljak a helyiek. Peldaul, ha Ras Bejrutba szeretnenk menni, a taxis nem biztos, hogy erti majd. Helyette a kerulet nevezetesseget kell emliteni neki uticelnak, mondjuk a Galambok sziklajat, a Raouche-t. Igy mar tudni fogja. Ugyanebben a keruletben van a Hamra, amit ma "negyednek" hisznek, holott egesz egyszeruen a foutca neve, amin vegig sorakoznak a barok, az ettermek es a boltok. Igy lesz hat, hogy az eredetileg Ras Bejrut keruletbol lett egy Raouche meg egy Hamra. 

Ahogy mar emlitettem tobb baratomnak, itt hiaba van (nehol) utcanev, illetve epuletszam, a levelek megsem erkeznek meg. Itt nem letezik olyan, hogy "VI. ker., Izabella 35.". Ne is probalkozzunk ezzel. Sem levelben, sem a taxissal. Helyette nekunk kell csuda jol megismerni a varost es elmagyarazni a taxisnak, hogy hova szeretnenk menni. Ezert erdemes a helyi "nevezetesseget" megtanulni (ez lehet akar a McDonald's vagy a Hard Rock Cafe). 

En meg akkor voltam nagy bajban, amikor a Hiltonhoz szerettem volna menni, de sehogysem ertette meg a taxis. Szerencsere J. baratnom velem volt es mondta, hogy nana! hiszen ez csak tiz eve, hogy a Hilton. Korabban Intercontinental volt. Ugy mond! 

Tehat nemcsak a varost kell igen jol ismernem, hanem az epuletek tortenetet is... (es nem is a Hiltonhoz mentunk, hanem a vele szembe levo epulethez, amit mar nem ismert a taxis...).

Hat ezert jarok javareszt gyalog. Ami szinten egy agyrem, mert jardak nem leteznek, hacsak nem azert, hogy ossze-vissza parkoljanak rajta az autok. 

Nagyon ovatosnak kell lenni a kozlekedesnel. Foleg azert, mert azonkivul, hogy nem tartjak be a lampajelzesek alap kresz-szabalyait, meg ossze-vissza is dudalnak. Dudal a taxis, hogy szalljal be (meg akkoris, ha epp az ellenkezo iranyban haladsz); dudal a nagy terepjaro vezetoje, hogy "utat neki"; dudal a kis vespa motoros, hogy "hello! itt vagyok, jovok a forgalommal szemben" (nem vicc); es vegul dudal egyet Musztafa is, mert ha mar mindenki dudal, akkor o is megnyomja (es ez sem vicc, sajnos). 

Es a korabbi bejegyzesembol tudjuk, hogy dudal majd Aicha is, amikor meglatja a kis baratnojet a boltban es ezzel megallitja a forgalmat. Rajottem tehat arra, hogy a dudara csak reszlegesen kell odafigyelni.

*

Gondolat : szerintem, ha matol csupa olyan autot adnanak el Libanonban, amelynek nincs dudaja, felerne nagyjabbol azzal, ha egy olasznak megtiltjuk a kezzel valo "beszelgetest" : megnemulnanak. 

En mindkettovel is jol jarnek.

*

Amilyen kedvesek a libanoniak az eletben, epp olyan agresszivak a vezetesben. 

No, de mekkora volt a meglepetesem, amikor meglattam a "Tilos a duda" kresz-tablat! Ez a masodik, amit latok ket es fel honap alatt. Az elsot a korhaz mellett pillantottam meg, es mondtam is magamnak, hogy "igen, ez itt ertheto", makes sense. No, de ez a tabla  az Avenue Charles Malek-en talalhato, ami osszekoti Rmeil negyedet Zkak El Blat-tal, athaladvan Saifin es Bachouran (tehat egy igen forgalmas utrol van szo - amolyan korut csak szelesebb es eletveszelyes kiadasban). Hogy itt ne lehessen dudalni ???

Es valoban, ott allnak a rendorok es a katonak, akik (neha) iranyitjak a forgalmat, es a biztonsagert felelosek valamint azert, hogy azonnal lecsapjanak arra, aki dudalni mert. 

Olvastam a L'Orient du Jour-ban (helyi napilap), hogy kisse tartanak Guido Hirzmann legujabb autofejlesztesetol : a TRW Automotive egy uj "duda koncepciot" dolgozott ki, ami (ha jol ertettem) ertintessel mukodik. 2014-tol helyezik az ilyen dudaval felszerelt autokat forgalomba (szerintem ide nem jut el). Viszont azt is megallapitottam, hogy akarcsak a magyar Elle-ben, itt is van olyan "ujsagiro", aki nemes egyszeruseggel atmasolja egy masik ujsagiro cikket (a magyar legalabb vette a faradtsagot, hogy lefordit(as)sa, am a sajat nevevel szignozza, mint szerzo. Nem is veszem mar azt az ujsagot.) A L'Orient du Jour ujsagiroja ugy, ahogy van atmasolta a "cnetfrance.com" cikket errol az uj duda-koncepciorol es meg fizetosse is tette a masolt cikket, ha online olvassuk! Van bor a pofajan...!

Divat diktatorok - luxus kivitelben II. resz

Megfogadtam, hogy hetvegen nem irok, mert nem vallalom magamra a pentek es a szombat esti masnapossag "intellektualis" produktumat. Ezert nagy okosan kigondoltam azt, hogy elore megirom a bejegyzesemet (ez azert is praktikus, mert egyreszt sporolok az idovel, masreszt meg nem vesz el az ihlet! - bar nem tudom, hogy az idovel miert sporolok, mert abbol nekem most aztan rengeteg van). Meg is veregettem a vallam, hogy "Te aztan okos leany vagy!". Ilyen remek kis trukkot kifundalni, mint az elore valo iras! Remek.

Flitteres csoda

Miutan jol megegyeztem sajatmagammal azon, hogy milyen okos vagyok, szeretnem a mai bejegyzes temajat a divathoz kotni, ismet. Amint irtam, a Solidere es a Souk Bejrut egyik luxusnegyede. Rengeteg estelyi es koktelruhat arulnak, bar nem tudom, hogy hova veszik fel a nok ezeket? J. baratnom dobbenten nez ram, amikor ezt megkerdem tole.

- Neked nincs estelyi ruhad? Mibe mesz, ha... ha... eskuvore mesz? Keresztelore? Eljegyzesi partira? Vagy valami komolyabb partira? 

Mondom neki, hogy van ruham boven, de estelyim nincs. Nalunk valahogy ez nem szokas. Galara nem hivnak, a furedi Anna balra sose voltam hivatalos es nem is vagyok celeb. Minek nekem flitteres dressz? J. baratnom bizony nem erti ezt. Oneki minden eskuvore (mult heten ketton is volt es ket leanybucsun) mas-mas ruhaja van. Amikor meg a szuleinek megvolt az ettermuk, akkor egyszer 2000 dollarert is vett maganak ruhat ! (a novere eskuvojere ; lattam is kepeket rola, tenyleg nagyon szep volt benne!)

Nyakamba vettem a varost, es nekilattam levadaszni a luxus paradekat ! Szepeket es rusnyakat. Ez a flitteres szepseg-remseg igen impozans volt. Nem tudtam eldonteni, hogy tetszik-e vagy sem. De lekaptam, mert ez mutatja be igazan a helyi divat izleset (a flitteren kivul az aprokovek es a kristalyok is nagyon divatosak). Utaneztem, hogy megis mennyi libanoni nagy divatkreator letezik Elie Saab-on kivul es be kell ismerjem, hogy tobben is vannak es, hogy igen jaratlan vagyok a temaban. Itt van peldaul Elie Wehbe (http://www.elie-wehbe.com/), aki iden tort be a piacra. Egyenlore meg "csak" a helyi hiressegeket oltozteti, bar a neve mar egyre jobban ismert a kornyezo orszagokban. Aztan itt van Georges Chakra (http://www.georgeschakra.com/), a bejruti szuletesu haute couture divatdiktator, aki 2001-ben mutatta be az elso kollekciojat a parizsi Fashion Week-en (altalaban nagyon jo zenek mennek a bemutatok alatt ; ki is adtak nemelyiket CD-n. A kedvencem : http://www.youtube.com/watch?v=YXe7zndxzBA). Es a hires Elie Saab mellett felsorakoznak meg olyan nevek, mint Georges Hobeika es Zuhair Murad, aki tobbe kozt Jennifer Lopezt, Kristen Stewartot es mas amerikai hiresseget is "oltoztet". Szoval, ezek a libanoni luxus divatdiktatorok tudjak, hogy mitol doglik a legy! 

Princess Leila modern ruhaja

A sok meseszep ruha mellett azonban akadt olyan is, amin jot nevettem. Ime a Princess Leila ruhaja modern kivitelben! El nem tudom kepzelni, hogy ki az, aki ezt felvenne (Princess Leilan kivul)? A dekoltazs is meresz... bar errol jut eszembe, hogy ez nem nagy ugy a helyieknek, mert ma is a gymben, az idos tanctanar neni (aki mindenegyes alkalomkor elmondja nekem, hogy tanctanar volt) igen lazan viselte a polojat (atlatszo volt es semmit nem hordott alatta). No meg, megfigyeltem azt is, hogy sokak nem hordanak alsonemut a biciklis nadraguk alatt edzesnel (vagy legalabbis nagyon ugy nez ki - es rajtam kivul meg Helmet, az edzo is igen nezi a "hatsokat", csak nem ugy, mint en).

Miutan elhaladtam Princess Leila kozmikus ruhaja elott iranyt valtottam es elkezdtem a divat Borzalmak utcaja fele haladni. Itt lattam meg ezt a csodalatos voros cica-ruhat, amit elkepesztoen rusnyanak tartok. Catwoman megirigyelhetne ezt a darabot! Mar le is vetitettem magamnak egy ujabb Batman jelenetet : ket Catwoman karmolja egymast. A hagyomanyos es az uj libanoni "voros demon" (aki nem tudna : Batman fan vagyok. O az igazi hos! Hatalmas az igazsagerzete es a sotetben csap le. My hero! Van Batmanes salam, furdobugyim, tolltartom... polot is nagyon szeretnek, de itt csak olyat lattam idaig, hogy negy szuperhos van a polon. Az meg nekem nem kell). 

Borzalom

Talan ez volt a legremesebb darab, amit idaig lattam. Bar nagyon harmonizal a szornyuseges a borzalommal, mint stilusotvozet. Oszinten : ki venne fel ? (es nem farsangra). Ha van olyan, aki viselne a voros egyuttest, kerem irja meg, igerem megveszem neki! Ezt bizonyara egyik nagy libanoni couturier sem tervezte...
A sapka sem semmi. Igazi hazicicus stilus. Ket kis fulecske, kozepen masnival. Akarcsak az arisztomacskakban. Nem birok betelni vele.
A borzalmasrol jut eszembe, hogy talaltam egy olyat butikot Bejrutban, hogy "Terrible boutique". A franciaban, ha a melleknev a fonev elott all, akkor hangsulyos es van, hogy mas a jelentese. A "terrible", akarcsak angolul, azt jelenti, hogy "szornyu / borzalmas". Igen am, de a fenti szovegkornyezetben lehet "utos"-kent is olvasni. Megnyalogattam a szam szelet, hogy "na! itt aztan lesznek durva darabok!". Am csalodnom kellett... a helyiek meg a kozel 20-30 evvel ezelotti franciat hasznaljak, amikor a "terrible"-nek tobbek kozott meg olyan jelentese is volt, hogy "meno / szuper / popec". Es valoban : borzalmasak volnanak a linken szereplo ruhak ? Aligha... http://www.boutiqueterrible.com/ (a cim mar forditva szerepel : boutique terrible, azaz "szornyu bolt"). 

A souk es a nehai karavanszeraj

Beirut - Souk

Bejrut mai varoscsarnoka, a souk, kozel 128,000nm-en fekszik. A korabeli epuletbol es a tortenelmi varazsbol, az igazi souk hangulatabol mara mar nincsen semmi kiveve a kepen lathaho nehai imahelyet, ami kesobb a piac bejaratara szolgalt.

Amolyan hatalmas luxus bevasarlokorutat kepzeljetek el ket kavezoval es 14 moziteremmel (aki kitalalja, hogy kik szerepelnek a kepen, kap egy nyalokat - a nyeremeny a helyszinen atveheto). A souk szo piacot jelent es minden arab, illetve berber varosban talalhato. Tobb irasmodja is van; talalkozhatunk souq-kal, soq-kal, esouk-kal, ...stb. A souk nyilt teruleten talalhato, ezert nem osszetevesztendo a perzsa bazaar-ral, ami fedett.  

A bejruti souk a polgarhaboru elott harom reszbol allt. Alapvetoen mar akkoris inkabb a luxus fele tendalt. Nem tulzas, ha azt irom, hogy a vilag kulonbozo pontjaibol erkeztek ide turistak, erdeklodok, leven a kozel-kelet egyik legnagyobb piaca volt, ami raadasul igenyes, szep es tiszta volt. Ekkor meg harom nagy piaca volt a varosnak egymas mellett : Souq al-Tawileh,  Souq al-Jamil es Souk al-Franj. Az elso ketto divataru cikkeket arult, ekszereket, luxus portekat, mig a harmadik viragot, zoldseget, gyumolcsot. 

Sajnos a polgarhaboru alatt a piacok szinten teljesen megsemmisultek. Roviddel a haboru kitorese utan (1975) az egyarant kereszteny es muszlim kereskedok egy, ket es fel honapos tuzszunet kovetkezteben kiurithettek a boltjaikat (a tuzszunet kifejezetten ezert jott letre). A kereskedok mentettek a menthetot, de igy is hatalmas anyagi veszteseg erte oket, hiszen a tuzszunet utan (no meg elotte is) mindent kifosztott az orjongo tomeg. Nehany evvel kesobb, 1983-ban, a piac megmaradt kicsiny tortenelmi reszet is porra zuztak, az un. Antoun Bey Khan karavanszerajt, hogy konnyebben lehessen a tengerhez kierni. 

Antoun Bey Khan

Es, ahogy olvasom Bejrut tortenelmet meglepodom azon, hogy a fovarosban alapvetoen nem voltak karavanszerajok. Harom volt csak osszesen, mig az orszag tobbi reszeben (es leginkabb delen) sorra nottek ki a foldbol, akarcsak a gombak. 

A varos legnagyobb karavanszeraja az Antoun Bey Khan volt, ami kozvetlen a tengerpart mellett epult 1860-ban. Ekkor a karavanszeraj mar reg nem ugyanazt a funkciot tolti be, mint nehany evszazaddal korabban : mar nem egy pihenohely a megfaradt kereskedoknek, akik ott tolthetik az ejszakat. A szazadforduloi Antoun Bey Khan epuleteben mar kulonbozo konzulatusok szerepeltek, de meg itt volt a kozponti posta, az Ottomon Bank fofiokja, a Le Reveil napilap kiadoja, stb. Ahogy szoszoltem a neten, talaltam is egy korabeli kepeslapot az epuletrol. Beismerem, nem a legjobb minoseg, de kivaloan lehet betekintest nyerni arra, hogy mikent festett Bejrut fokaravanszeraja (a nagy epulet a jobb oldalon). 

A bejruti regi souk a szazadfordulon

1991-ben kezdtek el a souk ujjaepitesi tervein dolgozni. A celuk az volt, hogy igyekezzenek megtartani a piac regi stilusat es strukturajat. Meglepetten olvasom tehat, hogy ki mas lett volna a kivitelezoje az egesz epitkezesnek, ha nem a Solidere magantulajdonban levo ceg (cinikus cedrus)?

A souk-ot papiron 2000-ben adtak at megnyitasra, de az akkori politikai instabilitas miatt tenylegesen csak 2009 oktobereben nyilt meg. 

Jo-jo, lehet szidni a Solidere-t, meghogy mennyire transzparens a dolog, egy dologban azonban becsuletre melto a ceg: kifejezetten ugyeltek arra, hogy a regeszeti lelemenyek ne vesszenek el. A megfelelo asatasok, okori darabok szallitasa, gondozasa nem keves anyagi koltseggel jar es en szemelyszerint ezt nagyon dicserem. Mikent akarunk a jovoben gondolkodni, ha nem ismerjuk a multunkat? 

Na most, ezen asatasok soran valt vilagossa, hogy bezony-bezony itt, ugyanezen a teruleten, mar a foniciaiak is kereskedtek (a tenger nagyjabbol 300 meterre van, tehat idealis helyszin volt a kereskedelemre). Ezt bizonyitja egy "fout" kiasott resze. A piac a tortenelem soran mindvegig aktiv maradt es az aranykorszakat a francia mandatum alatt elte leginkabb. Remelhetoleg a mostani, modern souk is egy uj, aranykorszak ele nez rovidesen.

Divat diktatorok - luxus kivitelben I. resz

Solidere - Downtown

Bejrut egyik luxusnegyede a kikototol kezdodik, es azon nevu utcatol (Rue du Port) egeszen a Rue Clemenceau-ig huzodik el (fuj-fuj Clemenceau). Ez egy nagyon kellemes seta, egy igen szep kornyezetben. Ezt a tipusu negyedet probaljak Saifi varosreszben is meghonositani, ahol kialakitottak egy "falvat a faluban" Saifi village neven (errol majd egy kesobbi bejegyzesben). Ezt a reszt hivjak Solidere-nek, illetve egyszeruen "downtown"-nak, azaz belvarosnak (a libanoni dialektus, ahogy mar irtam nagyban keveri az arabot a franciaval es az angollal). 

Ez a negyed teljesen uj, hiszen a (polgar)haboru alatt (1975-1990) ez a varosresz porra lett zuzva. Semmi sem maradt meg a korabbi epuletekbol, illetve a Souk-bol (amolyan hatalmas fedett piac ; mint a mi csarnokunk). 

Ez volt a hires Green line ovezet, a zold demarkacios vonal muszlimok es keresztenyek kozott. Itt nagyon heves harcok, osszecsapasok zajlottak ; tilos volt civileknek, illetve turistaknak a bejaras. 

Downtown

A haboru befejeztevel megindult a varos ujjaepito programja, amit a The Lebanese Company for the Development and Reconstruction of Beirut Central District finanszirozott javareszt, es amit ugy roviditenek, hogy "Solidere". Innet a negyed neve. Ez a magantarsasag a nehai miniszterelnok, Rafiq Hariri tulajdonaban van es 1994 ota hivatalosan is tulajdona ennek a negyednek (na erre varrjon gombot a transzparens vagyonkezeles!). Az atepites nagyjabbol 15 even at tartott es kozosen a regeszekkel tobb fonicia-, romai- es templomos korabeli epuletmaradvanyokat tudtak kiasni. Ezeket ma a helyi  Nemzeti Muzeumban lehet megtekinteni, illetve a romai kori termalfurdo most is lathato az eredeti helyen (errol is majd egy kovetkezo bejegyzesben). Sokaknak nem tetszik ez az uj "imazsa" a belvarosnak, mert tulzottam cliche-nek tartjak es elutasitjak az epuletek francia/ottoman stilusat. 

Az utcakon vegig sorakoznak a kavezok, ettermek, ekszereszek es a nagyon exkluziv butikok. Itt talalhato peldaul Elie Saab ruhatervezo bemutatoterme is, ahol mar 3000 dollalert lehet kapni egy flitteres trikot. Valo igaz, hogy nagyon elegans darabjai vannak, amelyek otvozni tudjak a modern iranyzatot a noiesseggel, am nem az en penztarcamnak valo. 

Elie Saab - Spring/Summer 2013

Elie Saab Beirutban szuletett '64-ben (ferfirol van szo) es mar igen koran egyertelmu volt jovebeni palyaja : Edesanyja fuggonyeibol es asztalteritoibol varrogatott ruhadarabokat (mar kilenc evesen). 

Az elso kulfoldi kollekciojat Romaban mutatta be a Camera Nazionale Della Moda-nal, ami azonnali sikert aratott. Ma mar Bejruton kivul Parizsban, Londonban es Dubaiban van bemutatoterme, hogy csak a nagyokat emlitsem. Letoltottem egy kepet az egyik mostani kollekciojabol, ami leginkabb tukrozi azon darabot, amit a kirakatban lattam (azon volt meg flitter is). A stilusa tipikus "luxus libanoni". Rengeteg ehhez hasonlo  ruhakat lehet kapni es nem is kell, hogy Elie Saab legyen ahhoz, hogy csillagos ara legyen. Ahogy mar egyszer emlitettem, itt egy 1500 dollaros ruha teljesen "normalis". En nem tudom, hogy mikent csinaljak a helyi ferfiak (mert ok tartjak el a noket es a csaladot), de valami nekem az sugja, hogy azon keves kivaltsagosok vagy nagyon eladosodnak vagy van valami a fuluk megett. Mert en azt vallom, hogy tisztessegbol nem lehet meggazdagodni (legalabbis anyagilag). 

Downtown

Es most vissza egy kicsit a belvaroshoz. A (polgar)haboru alatt a piac is teljesen romma lett bombazva es az akkori epuletbol csak egy arkadreszt tudtak megmenteni a regeszek. Ezt ma valamelyest rendbehoztak es egy tabla jelzi azt, hogy ez volt a nehai Souk egyik bejarata. A souk-hoz egyszeru eljutni, eleg a foutat kovetni. Mi inkabb a zegzugos utcakat valasztottuk a Solidere negyedebol. Itt is bovelkednek az utcak luxus boltokkal! Giovannit egy pillanatra el is vesztettem, de hamar megtalaltam egy csokolade bolt elott (ami szerencsere zarva volt). Azert is volt "nagyon" erdekes a csokolade bolt, mert "Milano" volt a neve.

A negyed valojaban annyira draga, hogy alig latni embert az utcan. Jo, nyilvan mas itt az idobeosztasa a tarsadalomnak, mert este tizkor siman vacsoraznak meg, de ha jonnek is ide, akkor inkabb flangalni, akarcsak mi ketten. Egy kaveert siman elkernek 1500 HUF-ot atszamitva (sima espresso) egy pohar vizert meg 800 Forintot (ezt is csak onnet lehet tudni, mert egyes helyek kiirjak ; ahol nem szerepel ar, oda inkabb be se tegyuk a labunkat). 

A neonszinu szegecses ruhak utan kesz feludules volt bamulni a vitrinen keresztul a szebbnel szebb kiralylany kompoziciokat. 

Itt a szinvilag, az anyag minosege es a motivum is mar teljesen mas volt. Persze, sikerult itt is talalnom remes darabot (amit egy kovetkezo bejegyzesben emlitek majd), de osszesegeben ossze nem hasonlithato a korabbi, javareszt bourj hamoud-i fortelmekkel. Zaraskeppen ime ket kep a szamomra legszebb "csilli-villi kiralylany vagyok" (vagy legalabbis szeretnek lenni) ruhadarabokrol :

Gyilkos mojito

Furn el Hayek - Onegyed jelzesu tabla

Beirut egyik "party" negyede az un. Gemmayze resz (ejtsd "dzzzsemmajze" - engem J. helyi baratnom mindig kijavit. Helyesen az egre tekint, hogy sose lesz jo arab akcentusom es mindent haromszor kell ismeteljek). A foutca a Gouraud street, amelyen vegig sorakoznak a kulonbozo barok es ettermek. Itt lathato meg valamennyi a regi bejrutbol, azon csodalatos ketszintes, orientalis ornamentikaju hazakbol. Keves helyen lehet ezeket a csodalatos epuleteket megbamulni am, he megis van, akkor azt jelzik egy kis tablaval. Beismerem, hogy ezt nem Gemmayzeban kaptam le, hanem Furn el Hayek negyedeben, amit igen kedvelek (odajarok festo es rajz szakorre. Tobben kerdeztek, hogy rajzoltam-e korabban vagy ez valami uj divat? Igen, voltam rajz szakkoros egeszen 15 eves koromig. Valamit konyitok hozza, de van meg mit fejlodnom rendesen. Facebook-on lathato is az e havi "produktum" : a vilag gyermekszemmel - idaig ket festmeny). 

Szinten Furn el Hayekben van ez a csodalatos haz (imadom), aminek a ket also szintje etterem, illetve barkent uzemel. Kozel van hozzank, am meg nem probaltuk ki. Es itt van egy masik gyonyoru epulet (meg mindig ugyanaz a negyed), ami szinten megragadta a figyelmemet.

Furn el Hayek - Frida etterem

 Hogy miert nem csatolok Gemmayze epuleteirol kepeket remesen egyszeru : idaig csak este voltam ott (naplemente elott) es nem vittem magammal a fenykepezogepet, leven tudtam, hogy inni fogok. Ezert is gondoltam arra, hogy a mai bejegyzesemet Edesanyamnak dedikalom. Telefonbeszelgetesunk alkalman (a kis afriakai utan kovetkeztem en) meglepodve kerdezett ra, hogy megis minek mennek en haza Augusztus elott ? (gondoltam, hogy hazaugrom nehany napra).

Persze, szivesen lat engem, de mi keresnivalom van Solymaron nyar elott ? (honvagy - talan?)  Hogy olvassa am a blogomat es szegyeljem magam, hogy egy reszegese diszno vagyok, mert hianyzik az Unicum (a palinkarol nem is tud...).

Furn el Hayek

(...)

Edesanya csak egy van.

Szerencsere.

Tehat Edesanyamnak irom a mai bejegyzesemet es a gyilkos mojitorol, amit Gemmayzeban ittam (jelzem, hogy sok Unicum kell ahhoz, hogy elerje ennek az egy mojitonak a hatasat). 

A pohar 3dl volt. Naivan kertem a megerdemelt nedumet egy hosszu, faraszto nap utan, amit a tengerparton toltottem (hallom, ahogy hangosan utaltok). Jol le is egtem (ugy kell nekem), am osszesegeben nagyon boldog voltam, mert a napot Giovannival tolthettem, az ido gyonyoru volt es egyszeruen elveztem az eletet, a szabadsagot (nagyon jo nem dolgozni). Este tehat talalkoztunk paprika jancsi baratnommel es olasz baratjaval R.-rel, akivel Giovi nagyon jol kijon, leven o is eszak-olasz. Semmi masra nem vagytam, mint egy friss, gusztusos mojitora. Meg is kaptam. 

Elso kortynal ketteallt a fulem. A koktelban nem volt szoda ! Semmi ! Szova is tettem a pultosnak, hogy "hello, baratom, tettel bele szodat?". Valasza : what for ? (minek?). Libanonban vagyunk, nem teszunk szodat a mojitoba, vagy csak nagyon keveset. Ott van benne a jeg! Eleg az viznek. 

Gemmayze - A gyilkos mojito

Lehet, hogy anno megnyertem a palinka-ivo versenyt, de ez a mojito kifogott rajtam. Megszegyenulve kikertem egy uveg szodat (az ormeny marka a legtutibb) es azzal higitottam a koktelomat egy oran at. A hatas igy is megvolt, mert kivaloan aludtam az este. Ugyanakkor nem dolok be a pultosnak, es azota is probalom a kulonbozo mojito valtozatokat. A Radio Beirut  szorakozohelyen (szombat este voltunk ott egy elo koncerten) koran sem volt gyilkos a mojito. Pour preuve (ez bizonyitja az, hogy) negyet meg is ittam es nagyon illedelmesen elbeszelgettem irodalomrol es tortenelemrol egy belga ferfival (juj, de jokepu volt!). 

Gemmayze egyik folatvanyossaga a rengeteg szorakozohelyen kivul a Szt Miklos lepcsoje (hiszen Mar Mikael a negyed tenylegesen neve - "mar" szentet jelent), ami 125 szines lepcsofokokbol all, es amelyen keresztul egyenesen Ashrafieh negyedehez jutunk, ahol lakunk. 

Nem is kell taxiba ulnunk, szepen legyalogoljuk a negy mojitot, hogy kisse kiszelloztessuk a fejunket.

The pigeon's rock

Galambok sziklaja

A tengerparti setany legszebb szakasza az, ahol a Galambok sziklaja lathato. Ez mar a Raouché negyedben talalhato, Bejrut egyik kereskedelmi negyedeben : itt sok a felhokarcolo, az etterem, a kavezo es a legtobb ceg kozponti irodaja. Amolyan parizsi La Defense-ot kepzeljunk el, vagy egy (rendezetlen) Infoparkot. Hogy a negyed honnet kapta a nevet, az egy ujabb vita targya. A helyi torteneszek szerint egyertelmuen az arab "ras" szobol, vagy talan meg az arami "rosh"-bol ered, amely mindketto fejet jelent. A modern nyelveszek mar arra eskusznek, hogy egyszeruen a francia "roche"-bol szarmazik (azaz szikla). Egy azonban biztos : az asatasok / kutatasok bebizonyitottak, hogy volt ezen a teruleten emberi tevekenyseg mar az oskorban. 

A ket kotomb egyenkent hatvan meter magas es egy a Bejrutot sokat sujto foldrengesek maradvanya. Az igazsag az, hogy sokat nem talaltam a fentieken kivul errol a termeszeti kepzodmenyrol. Eleg annyi hozza, hogy tenyleg lelegzetelallito es 20 dollarert lehet hajozkazni a sziklak kozt (en meg nem vettem igenybe a szolgaltatast).Csatolok meg nehany kepet errol a kis csodarol, am teljesen masrol irok a kovetkezo sorokban (leven kifujtam a sziklakkal kapcsolatban).

Tegnap ismet elment az aram es vele egyutt az internet. Ennek egy ember orult igazan : az egyiptomi haverom az internet kavezobol. Nagyon megorult nekem, amikor viszontlatott ! No, errol a "kavezorol" szeretnek most beszamolni roviden.

X-press money szerepel a kavezo bejaratanal, mert itt alapvetoen penzt valtanak (sose lattam, hogy tettek volna). Nyolc gep van osszesen, mindegyiken szerepel a skype.  Delutan ketto utan az igazi, amikor a kis cseledek megetettek a nagyurakat, letettek a nagysasszony porontyait aludni es mar el is mosogattak. Na, akkor van egy szabad oracskajuk, amit a kavezoban toltenek. Helyesen nezunk ki, mi hatan/nyolcan a cseledekkel (szigoruan egyenruhaban ! Husz euroert lehet kapni minden haztartasi boltban). En irom a blogot, vagy remenykedve varok "valakire" a gmail-es cseten, mig ok a sajat nyelvukon beszelnek az otthoniakkal. A filippinok a legugyesebbek a skype-pal. Ok mar siman kezelik a gepet, a kamerat... mindent. Es rengeteget nevetnek! A feketek mar inkabb csak telefonalnak. Termeszetesen a vonal gyakran elmegy (olcson lehet hivni a helyi keszuleken, mert ahogy mondta Ahmed baratom : 

- You download program, no need to know and you talk. It's cheap. OK ? You good friend, bring laptop, I download for you. You magyar. Like magyari express. Like it. 

Itt nem szamit, hogy mi legalis es mi nem az. Ahmed bevallalja, hogy valami hekker programot hasznal es igy minimalisat kell fizetnie telefondijert (itt megjegyzem, hogy Giovanni rettenetesen kiakadt azon, hogy felhivtan az otthoni vezetekesen a csaladomat. 45 perc, 13 euro). Nekem Ahmed majd letolti a programot a laptomomra, mert szereti a magyarokat. Ugyanis Egyiptom leggyorsabb vonata a "magyar express", amit anno valamikor az otvenes evekben "ajandekoztunk" az arab testverorszagnak.

Most a szegeny fekete kislany (ot evvel lehet nalam fiatalabb - F. ne nevess! En igenis meg fiatal vagyok) itt all mellettem, es varja, hogy Ahmed megoldja a "koneksziont" - mert van, amikor a hekker program bedol. Meg itt is. 

A kavezoban meg rengeteg minden talalhato. Voltakeppen minden van csak kave nincs. Van itt mango-papaya feherito szappan (bizony! itt a feher bor egyenlo a szepseggel es a gazdagsaggal). Van meg zold tea (ceyloni - 300 HUF 200 gr), mindenfele azsiai "valami", ami nagyon mestersegesnek nez ki, de a lanyok vinnyognak, amikor meglatjak es hangosan orulnek neki. Van meg Bourj Hamoud "fake perfume", nagyon csunya pluss maci, fagylalt es baseball sapka. 

A Bourj Hamoud kamu parfum szamomra az ezustermes (aranyermes a papaya szappan), mert megis milyen lehet a kamu-kamuja?

Hat kerem szepen, ez az en Ahmedem internet kavezoja. Szeretek itt ulni. Ahogy mar irtam tobbszor : jobb szeretek a mindennapi emberek kozt lenni, mint a felszines "expat"-okkal, akikhez gyakran nincs turelmem. Ket aramszunet kozott inkabb nezem a malaj lanyokkal az aktualis torok vagy szir szappanoperat a 28 colos ordozhato TV-n.

Magyar vagyok - poltikailag nem korrekt

Ket honap alatt ket ismerosre tettem szert. Az egyik a kedves recepcios lany a tornaterembol (J.), es a masik S. egy muszlim, afrikai lany. Tegnap szabadnapja volt es egyutt lofraltunk Ashrafieh negyedeben (nagyon messzire nem mentunk, mert ram csak most tort a szokasos kozel-keleti gyomor bantalom - bar lehet, hogy a sajat keszitesu tavaszi tekercsem atka ez). 

S-t igen kedvelem. Egy igazi paprika jancsit kepzeljetek el 155 cm-ben. Vele nincs ceco : amit gondol, azt ki is mondja es semmitol nem fel. A vilagot ket szinben latja : fekete vagy feher. Semmi mubaj, felszines viselkedes. A baratja olasz, innet az ismeretseg. Megbeszeltuk, hogy fel haromkor talalkozunk es elmegyunk ide a kozelbe ebedelni. Ahogy setaltuk a Margherita pizzeria fele, egy auto vezetoje megallt a fout kellos kozepen (ezzel megbenitva a nemcsak megette levo forgalmat, de meg a keresztutcaet is), es elkezdett ormotlanul dudalni. Hogy miert ? Hat mert anyukank meglatta a boltban a kis baratnojet ! Nem egyszer dudalt, nem ketszer, hanem folyamatosan, akarcsak egy veszett harpia ! Tobben megalltunk az utcan es befogtuk a fulunket ; am egyvalaki nagyon kikelt magabol es elkezdte szidni a not.

- A k* anyadnak dudalsz b* m* !!! 

En kb. harom meterre voltam az autotol. Mondanom sem kell, hatasos volt. A no ramnezett, intett a kezevel, hogy "bocs" es leparkolt. S. baratnom nevetett es elismero "well done"-okat kaptam az utcan levo masik harom embertol. Rostellem, hogy nem a Phd doctoranda beszelt belolem, de mit tehetek ? Magyar vagyok. 

Ezt az esetet ket okbol is irom le : az egyik az, hogy nem allitottam valotlant, amikor azt irtam, hogy teljes a kaosz a varosban kozlekedes szempontbol. Azt csinalnak az itteniek, amit akarnak (az osszes helyi taxis szavaival elve : "crazy ! these people are crazy !" ("orultek! ezeke az emberek orultek!" - es van benne valami) - semmi tekintettel nincsenek a masikra, ha arrol van szo, hogy autoba kell ulni.

A masik ok, az az, hogy a feher ember azt tesz, amit akar (szinten). Sose mer majd egy libanoni ellenszegulni egy europainak. Bezzeg, ha igy kelt ki volna magabol S. baratnom, akkor ot meg is lincselhettek volna. S. fekete, de nem ebenfekete. Amolyan vilagosabb es nagyon szep egyenes orra van, kozephosszu gondor hajjal. Dednagymamaja magyar volt :). Nagynenje Budapesten jarta ki az orvosi egyetemet es tiz evet elt Hazankban. S. baratnom egyebkent jogasz, a London University-n vegzett (mondanom sem kell, hogy igen ertelmes egy lany, aki sokat tapasztalt mar a vilagbol). Ahogy vele toltottem az egesz delutanomat a varosban, sajnos megtapasztaltam azt, hogy mennyire semmibeveszik ot a helyiek. Az etteremben egyszer nem neztek ra, hogy felvegyek a rendeleset (sot ! hallottam a mellettem levo asztalnal, hogy milyen dolog az, hogy a cseled velem ul egy asztalnal!). A pincerrel megertettem, hogy egyenrangu vendegekrol van itt szo es bar utana felvette S. rendeleset, nem nezett ra es csakis velem volt hajlando kommunikalni.

A parfumosok nem akartak neki mintat adni az ujabb Valentino - Valentina Acqua Florabol (kovetkezetesen mondtam, hogy "first for the lady please"). Barhova mentunk be, nekem koszontek, neki nem. S. baratosnem ehhez mar hozzaszokott, fel sem veszi. Mondta is, hogy most aztan tenyleg ugy nezunk ki, mint a helyiek, hogy en, a gazdag, feher "expat" bevasarlo korutra indult a bejaronojevel. 

A bennem elo Marianne ezt egyszeruen nem viseli el. Kozoltem S-szel, hogy azonnal adja nekem oda a taskajat (amiben szerepelt az ujonnan vasarolt kalapja), mert veletlenul sem akarom, hogy un tunjek, hogy o cipeli az en beszerzeseimet (fyi: en semmit nem vettem). Lattam, ahogy egy kis etiop lanynak szoszerint leesett az alla, hogy atvettem S-tol a szatyrot es en cipeltem. Egyszeruen nem hitte el es meg is fordult utanunk, hogy nem amitas ez, a feher cipeli a fekete helyett ! 

Ugyanis itt rengeteg a malaj, filippino es etiop cseled. En csak rabszolganak hivom oket, mert ugyis bannak veluk. Es a legkisebb tiszteletet sem erzek azon libanoniak vagy akar europaiak irant, akik ezt a tipusu tarsadalmi rendszert kihasznaljak. En hiszek az egyenlosegben. Az en wc-met ne pucolja ki senki, engem ne szolgaljanak ki. Nem vagyok senki kiralylanya (hulyenek is neznek rendesen, amiert takaritok, mosok es fozok). Minden lakasban (a mienkeben is) van egy "cseledszoba". A lakasunk 210 nm. A cseledszoba kevesebb, mint 5nm a furdoszobat beleszamitva. A lakas legsotetebb zugaban talalhato. Egyszeruen semmi koze a budapesti belvarosi lakasok cseledszobajahoz. Ez csak egy "lyuk". 

A masik erdekesseg az, hogy a muszlimok kolcsonosen utaljak egymast. Az afrikai (es itt sem mindegy, hogy East coast vagy West coast) a kozel-keletit es a kozel-keleti mindenkit, aki nem a honfitarsa es nem azonos vallasi felekezethez tartozik, mint o. Itt van tehat S., aki ki nem allhatja a libanoniakat es a szireket. Es itt van N. (egy masik muszlim holgy, S-en keresztul ismertem meg), aki szintugy utalja a libanoniakat (a szirekkel "megvan", ha nagyon muszaj), de utalja az afrikaikat (erdekes modon, ok megvannak egymassal, bar az elejen allitolag nem kedveltek egymast). Es itt vagyok en, a nagyon feher magyar, akirol azt olvasom a sajtoban, hogy "juj-juj, jaj-jaj, veszelyes vagyok a EU kozossegere, mert szelsojobbos a magyar kormany es nalunk mar nincs olyan, hogy demokracia". Hat nem tudom...

Ha en nem vagyok politikailag korrekt, akkor a helyi lakossagot mikent definialjuk ? Egy olyan orszagban, ahol letezik a gyermek foglalkoztatas, ahol mindennapos az egymas kozti leszamolas es ott, ahol "elfogadott" a cseledet megverni es megeroszakolni (extrem esetben defenesztralni!), ott mi van ?

Kisse unalmas az, hogy az europaiak agyat azzal mossak, hogy rasszistak. En legalabbis meguntam. 

u.i.: S. es N. politikai es etnikai nezeteirol majd meg irok, mert igen erdekes es rengeteget tanulok toluk. A legjobb az, amikor vitatkoznak, hogy marpedig ezt nem igy kell mondani arabul, hanem ugy (a vita kb. azonos szintu, minthogy "zsemle" vagy "zsomle"...). Abban viszont megegyeznek, hogy az Al-Jazeera nezhetetlen. 

Manouche - a helyi reggeli "kifli"

Mana'ich

Az altalanos reggeli libanoni eledel az ugynevezett man'ouché (neha ebedre is fogyasztjak, ha valamit gyorsban akarnak csak bekapni). Ha reggelire eszik, akkor kis joghurtot isznak hozza, a labne-t (amolyan konnyed, lagy allagu, enyhen sos joghurt - nagyjabbol olyan, mint amit kapni a Szerajban, a koruton). 

Tobb irasmodja letezik a man'ouché-nak, lehet az meg manakich, mana'ich vagy ahogy a franciak irjak : manouche (az egyszeruseg kedveert). Ezt a fuszeres kenyertesztat mindenutt kapni. Az utcankban van egy nagyon jo kis talponallo, de sajnos nem engedett a tulajdonos fenykepezni (annak ellenere, hogy rendszeres vendege vagyok). Igy a kepeket a netrol kellett, hogy levadasszam. 

Ez a "pizza" alapvetoen utcai eledel ("street food"). A kepen lathato manouche a klasszikus. A fuszerkeverek, amivel meghintek a zaatar (minden arab orszagban mas-mas a helyesirasa, pl.: zatar, zatr, zattr, zahatar, zaktar, satar) . A szaritott fuszerkeverek a kovetkezobol all : oregano, petrezselyem, kakukkfu es majoranna orlemenye. Ehhez hozzaadnak meg szomorcet, szezammagot es sot. 

A zaatar eredeterol nincs konkret irasos emlek, de a kutatok azt feltetelezik, hogy az akkad nyelvbol ered. Ugyanis az egyik kifejezes a fuszerre sarsar-kent olvasando, es innet eredne a mai zaatar. 

A mana'ich lehet apromeretu (ahogy a fenti kepen) es akkor mana'ich mezze lesz a neve, azaz mana'ich "falatka". A csodalatos dolog a helyi etelekben az, hogy joforman mindenbol lehet "kicsit" kerni es abbol falatozni. Am az altalanos mana'ich eleg nagy meretu, akarcsak a pizzakenyer. Helyben keszitik el a tesztat (tehat mindig friss) es vagy sutoben sutik, vagy annak tetejen : 

Nyilvan, aki nem szereti a zaatart, kerheti a manouche-t barmi massal. En peldaul nagyon szeretem a paradicsom/hagyma/feta sajt kombinaciot. Egyszeruen isteni! 

Es akkor kovetkezzek a recept !

A tesztahoz

- egy adagnyi pizzateszta, kovasz nelkul (azaz : 300 gr feher liszt, fel deci langyos viz, olivaolaj, so - ezt addig gyurjuk, amig egy laza tesztat nem kapunk. Formazzunk belole cipot es hagyjuk egy kicsit pihenni).

A zaatarhoz

2 ea szomorce (a mindmegette.hu-n az angol neven irnak rola ("sumac") : http://www.mindmegette.hu/sumac-a-kozel-kelet-fuszere-47906)

2 ea kakukkfu
1 ea piritott szezammag
2 ea majoranna
2 ea oregano
1 kk so
olivaolaj

Eloszor a szezammagot oroljuk meg, es utana a tobbi fuszer hozzaadasaval jol turmixoljuk ossze. A tesztat nyujtsuk ki es a zaatar egy reszet keverjuk ossze az olivalolajjal (akar az egeszet is, ez attol fugg, hogy mennyit szeretnetek a  tesztara tenni). Kenjuk meg vele a tesztat.
A manouche-t 15-20 percig sussuk elomelegitett sutoben, 180 fokon. Ugyeljunk arra, hogy a teszta ne szaradjon ki.
A megmaradt fuszerkvereket jol zarjuk le es sotet, huvos helyen taroljuk. Igy 3-6 honap utan is fogyaszthato lesz.

Bon appetit !

More culture, less divat és smink

Tudtam, hogy F. baratomban mindig bizhatok. Vegre kikelt teli almabol es adott nemi eletjelet magarol. Hogy ne bizzam el magam rogvest, meg is kaptam, hogy tul sokat irok a helyi divatrol es sminkrol - no meg ki az a Lady Gaga egyaltalan? - es "more kulturális ajánló, less divat és smink" legyen. Rendben ! 

(aki viszont kedveli a konnyed, stand-up comedy stilusomat, az most kerem skippelje egy kicsit a bejegyzeseket, mert most a kulturalis rovatunk kovetkezik, tobb felvonasban).

Tell Amarna level

Ma van pontosan ket honapja, hogy kikoltoztunk Bejrutba (oleeeeeee!). A varos ostortenete egeszen a bronzkorig vezetheto vissza, am az elso komoly telepesek itt is a foniciaiak voltak. Az elso irott forras a varos letezeserol az egyiptomi Tell el Amarna "leveleken" talalhato, Kr.e. 1500-bol (akit erdekelnek a levelek, tovabbi infot talal az alabbi linket : http://www.bible-history.com/archaeology/israel/el-amarna-letters.html). Az oskori / okori Bejrut alapvetoen het nagy keruletre osztatho fel. Ezen teruleteket nagyjabbol mind a szazadfordulon fedeztek fel. A talaj voroses a magas femtartalma miatt - itt rengeteg keramiat es bronzkori eszkozoket talaltak ; ezek mind megtekinthetok a helyi torteni muzeumban (nagyon szep, gazdag gyujtemeny - az egyik elso utam odavezetett). A keruletek nevet nem sorolom fel, de barki utananezhet a neten. A fovaros alatt talalhato a nehai foniciai kikoto is, sajnos ezt nem tudtak eszkavalni, leven a modern Bejrut is retegesen epult fel, nemhogy a tortenelmi! Valahol a Rue Foch es Rue Allenby kozott huzodik. 

A varos nevet a kanaita be'erot-bol kaphatta, ami annyit jelent, hogy "kut". Ugyanis a varos alatt igen szeles terjedelemben talalhato ivoviz, amit a mai napig hasznal(na) a lakossag (kincs, ami a kornyezo orszagokban nem letezik, kivaltkepp Izraelben). Kesobb, mar Berytus neven emlitik a varost es ennek az oka nem mas mint az, hogy Augusztus csaszar a lanya utan keresztelte az elfoglalt teruletet : Julia. Az okori Bejrut teljes neve Colonia Julia Augustus Felix Berytus, amibol csak az utolsot jegyezte meg az egyszeru halando. 

Berytus ugyan nem volt fovaros, de komoly szerepe volt a kikotoje miatt Tyr es Byblos mellett. Az utobbi volt az okori Libanon kozpontja. Kedves F. baratomnak uzenem, hogy Berytusban alapitottak az elso "nemzetkozileg" elismert jogi egyetemet, es itt dolgoztak ki a Justinius kod-ot.

A varos szepen fejlodott es hosszu bekeidok ele nezett, egeszen Kr. u. 551-ig, amikor egy hatalmas foldrengesnek es tszunaminak esett aldozatul Berytus 30,000 lakosa. A jogi egyetemet athelyeztek Sidonba es a varos jelentektelenne valt egeszen az iszlam szuleteseig (Kr. u. 635).

Bejrutot a VII. szazadban az Arslan arab dinasztia foglalta el, es a forrasok szerint a tranzicio egeszen bekes volt, ha eltekintunk attol, hogy a maronita keresztenyeket eluldoztek. Az utobbiak a hegyekbe menekultek es ott folytattak mindennapi eletuket egeszen addig, amig megerkeztek a keresztesek 1110-ben. Ok se maradtak sokaig, hiszen oket majd a Mamlukok uldozik el, 1291-ben ; a Mamlukokat meg majd az Ottomanok 1516-ban. No, az ottomanok maradnak ! Nem is keveset : kereken negszaz evet. 

Ezen negyszaz ev alatt, a varos relativ bekessegben el, fejlett(ebb) gazdasaggal. Vallasuldozes nem letezett, mindenki gyakorolhatta a sajatjat, amig fizette az adot a Portanak (ismeros?). 

A XIX. szazadra Bejrut mar komoly kulkereskedelmet folytatott Europaval es egyeb mas kornyezo orszaggal. Fo export cikke a selyem volt, amit leginkabb a franciak vasaroltak. 1866-ban megerkezett az elso protestans misszio, amely megalapitotta a maganegyetemet, a Syrian Protestant College-t, amit azota ugy hivnak, hogy American University of Beirut (igen elit egyetem). A franciakkal mar akkor eros kapcsolat jott letre, hiszen a kereskedelemre valo tekintettel, az utobbiak  komoly vasuti halozatot alakitottak ki. Osszekotottek az orszagot Damaszkusszal es Aleppoval (ahol jomagam toltottem gyermekkorom egy kisebb reszet). 

Az elso vilaghaboru kitoresekor Lebanon egy fejlett es gazdag orszag volt, ahol a kulonbozo vallasi felekezet bekeben elt egymassal. Sajnalatos modon az orszagra nezve, az Ottoman birodalom bukasaval az orszag is zuhanasnak indul. Es ami megelkeseritobb az az, hogy ez a melyrepules azota is tart. 

A blog artalma

... akar egy olcso IT horror filmcim is lehetne kisebb modositassal (pl.: A blog atka - apro virusok masznanak ki a kepernyobol es allattomosan megtamadjak az artatlan - amerikai - lakossagot). 

Bevallom, hogy a mai bejegyzesnek vajmi keves koze lesz Libanonhoz, hacsak annyi nem, hogy orias esozuhatag van hajnal ota es nemigen jutok el a gym-be. Tehat raerek. Es amikor raerek, bongeszek a neten. 

Es amikor bongeszek, leginkabb online ujsagokat olvasok, hogy megis tudjam mi zajlik a nagyvilagban, megha torzitott tukron keresztul is kell, hogy megtegyem ezt (alapkiindulo pont : minden media torzit). 

Van egy blog, amit kifejezetten kedvelek. Egy magyar politologus blogja (hatalmas villam csapott le valahol a kozelben... ilyen meg nem volt az elmult ket honapban!). Szoval, a politologusom blogja. Mert alapvetoen engem a politologia, mint tudomany, erdekel. 

A stilusa vilagos, beszede ertelmes. Tajekozottsaga nyilvanvalo, es nem utolsosorban : hasonloan velekedek, mint o (hoppa! a szubjektiv velemeny...).

Egy dolgot viszont nem szeretek a blogjaban : a hozzaszolasokat. Ennyi hulyet egy helyen meg nem lattam. Vagyis de,... egyszer. Egy masik blogon. Vagy munkahelyen. Hat evvel ezelott.

Itt van peldaul egy komment, amit nemi modositassal bemasolok : "Hát igen xy bandájával csak az erő nyelvén lehet tárgyalni,akkor is a kézközelben kell lennie a korbácsnak!" - jelzem, hogy az "xy" nev vegig kisbetus volt. En nem tudom,... ezek a "kommentelok" ugy hiszik, hogy ertelmesek? Odaig nem er el a tudatuk, hogy lejaratjak magukat? Es egyben minket is? A helyesirasrol mar nem is ejtek szot.

A blog tudomanyos szempontbol is erdekes, mert a modern oneletrajziras egyik formaja (szegeny Sz. G. volt kollegamat farasztottam ezzel nehany hete - szerencsere volt mar benne (es bennem is) jocskan jagermeister. Egy jo tanacs : sose  kerdezzetek ra a Phd-mra). Tehat, szakmai szempontbol is kovetem a blogokat (bar nagyon tavol all az en konkret kutatasaimtol, am megis erdekes megfigyeleseket sajatithatok el). 

Akit erdekel a tema (es tud franciaul) a mostani Magazine Litteraire errol ir. 

En szandekosan hagytam minimalist eselyt a kommenteloknek. Egyszeruen nincs kedven visszontolvasni oda nem illo hozzaszolasokat. Nyilvan, ezek a tipusu "emberek" nem az en blogomra palyaznak. Am megis. 

Lassan az eso is elall. Talan eljutok ma a gym-be. 

Divat diktatorok - II. resz

Sosem rajongtam a cipokert. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem is szeretem oket, de szamomra egy cipo mindenekelott egy "hasznalati eszkoz". 

Edzesnel a tornacipo legyen kenyelmes, tartsa a bokamat es lehetoleg hasznaljam sokaig (a reebok kivaloan atment a vizsgan). Nyaron, a szandalom legyen szellos es szintugy kenyelmes. Tavasszal meg osszel a balerinat szeretem, mert nem birok magassarokban jarni (kimegy a bokam). Telen meg legyen a bakancsom meleg, mert nincs annal elviselhetetlenebb, ha fazik az ember laba. Imadom a telet es a legszebb dolog az, amikor ket oracskat barangolhatok az erdoben a kutyaimmal ; illetve imadom meg a karacsonyi vasarokat, ahol orakon at szoszolok es a vegen meghivom magamat egy finom parlatra, ami majd szepen atmelegit (altalaban ketto, harom lesz a vege). 

Az elmult kozel ket honapban megfigyeltem azt, hogy a nok itt kifejezetten a magassarkot szeretik. Nem hiszem el, hogy kenyelmes ez nekik. Szerintem, a mai cipo divat eleve szornyu : ez a 10 cm sarok, plattform talppal egyszeruen kiabrandito. Imadott L. baratosnem felhivta a figyelmemet Lady Gaga cipoire. Erdemes rakeresni a neten. A legizlestelenebb : fekete ormotlan holdjaro, ferfiassagot abrazolo muanyag sarokkal. Hogy meg visszataszitobb legyen a dolog, a szimbolikus sarok hosszabban feheres "nedu" szerepel. 

Sajnalom en ezt a Lady Gagat, mert bar tehetseges (hallottam ot a capella enekelni, gyonyoru a hangja), megis olyannal vonja magara a figyelmet, ami velemenyen szerint a kozonsegesseg netovabbja (tegnap az ABC Mollban megajandekoztak egy Lady Gaga parfum illatmintaval. Na most itt sem tudod a PR-ja massal elorukkolni, mint a mar unalomig ismert provokativ marketing fogassal : Lady Gaga egy csepp veret is belekevertek a parfumbe ! ja-ja, engem meg most kapartak le a szelvedorol). 

Azt viszont nem tudom, hogy Lady Gaga ihleti meg a bejruti cipodivatot, vagy forditva. Egeszen remes darabokra tettem szert es el nem tudom kepzelni, hogy ki veszi fel ezeket :

Tengermintas magassarku labbeli

Cipo kollekcio - 2013 Tavasz / Nyar

Ehhez termeszetesen taska is vasarholhato, igy en ugy gondolom, hogy ez volna az idei nyari kollekcio egyik darabja. Nyilvan, van azert ennel sokkal kevesbe sokkolo cipo is, am a koncepcio mindig ugyanaz : magasitott talp, orias sarokkal. Es ezeket a darabokat a szivarvany osszes szineiben / mintaiban meg lehet vasarolni, termeszetesen a hozzaillo taskaval. Nekem leginkabb a zold flitteres tetszik, mert azt meg Dorothy is megirigyelne, es szerintem azonnal lecserelne az arany topankajat erre (sot! ezzel meg ihletet is adtam egy Oz a csodak csodajara, felnott valtozat forgatasara). 

No, meg a masik nagy divat a szegecs (csakhogy a filmeknel maradjunk...). Van szegecses cipo, taska, ruha (!) es a legeslegelkepesztobb, az az aranyszegecsekkel diszitett halalfejes baseball sapka volt ! Sajnos nem tudtam lefenykepezni (csunyan nezett ram az elado), de igerem, hogy a valaha legrondabb darab, amit lattam. 

A szegecs lehet fem vagy muanyag. A legszebb, amikor ezt kombinaljak a rikito szinekkel. Nyilvan, ez mar azoknak valo, akik nem birjak a 10-12cm-t, am megis dans le vent szeretnenek maradni (azaz, a "szelben", ami annyit jelent, hogy kovetik a divatot). 

A francia nyelv egyebkent szep (bar ezt hiszem minden kulturarol). Most eltunodtem azon, hogy mennyi kifejezes letezik franciaul a szellel kapcsolatban : 18-at szamoltam ossze az online Larousse-on. Nemcsak a divatra hasznalja a francia a szelet (vagy szellocsket), hanem meg arra is, ha valaki szepen benyalta a rumos uveget. 

Peldaul avoir du vent dans les voiles, azaz "szeles a vitorla" annyit tesz ki, hogy valaki matt reszegre leitta magat. Hat szep kis altalanos velemenyuk volt a franciaknak a matrozokrol! (talan ez magyarazza azt, hogy sosem voltak sikeresek a tengeri csatakban). 

Az en kedvencem megis a qui seme le vent, recolte la tempete kifejezes, azaz "aki a szelet feltamasztja, a vihart aratja le". Magyarul : maradj a fenekeden es legy csendben. 

Anno MC Solaar  nevu enekes megzenesitette ezt mas cimen : Qui seme le vent, recolte le tempo  (1991 - youtube). Hatalmas slager volt! Banat tudja mit lett azota MC Solaar-ral, de o is oregebb lett 22 evvel, az biztos. 

Utolso bemutatando cipokoltemenykent, ime az esti, a party must kollekcio. Ezek a cipok remekul illenek majd a flitteres ruhakhoz. Leven minden egyes cipostilushoz lehet kapni taskat, ezert a kepen a klasszikus pochette taska szerepel, ami onnet kapta a nevet ("zsebecske"), hogy szinte belefer a ruha zsebe (info : a Poche konyvkiado neve is innet ered, hogy minden kiadvanyuk belefer a zsebbe - kiprobaltam!). 

Esti kollekcio

Nem tudom, hogy kire milyen hatassal birt a fentiek bemutatasa, de remelem, hogy augusztusban nem latom ezeket a darabokat viszont a Balaton strandjan.

Horror a tukorben

Ismet eljott a szombat es mara ugy dontottunk Giovannival, hogy meglatogatjuk a St-Joseph Prehistorical Museum-ot, azaz az oskorral foglalkozo torteneti muzeumot. A muzeum kilenctol haromig tart nyitva. Bosszankodtam ugyan, de nem lepodtem meg azon, hogy hiaba ertunk oda kettore, zarva volt. Talan ki sem nyitott ma. Hogy miert nem lepodtem ezen meg? Hat azert, mert ez itt teljesen normalis. Meg az elso napokban, amikor kikoltoztunk, irtam egy kedves baratomnak levelben, hogy a varos kaotikus. Ezt komolyan irtam. Nemcsak az epiteszetet nezve (ami nem is blamalhato, hiszem folyamatos haboruk es viszalyok szinhelye volt Bejrut az elmult harminc evben), hanem egeszeben : a kozlekedes, a szabalyok (be nem tartasa), az iranyzatok, a nyelv... 

Am ebben a kaoszban van valami "kiszamithatosag". Es ez nem mas mint az, hogy tudjuk, hogy nincs mihez tartsuk magunkat. Behajtani tilos ? Siman behajt az auto. Szembejon a motoros a forgalommal ? Mi sem termeszetesebb. Ehhez mind hozza kell szokni. 

Leven nem jutottunk kulturahoz ma, ugy dontottunk, hogy folytatjuk utunkat Gemmayze negyed fele, ahol van egy privat nyelviskola, amit egy csalad uzemel. Van ott meg kavezo, ami szinten a csalad tulajdona. Helyes kis komplexum. Szerdankent quizz-night van es a nyertes egy helyi termesu pezsgo boldog tulajdonosa lehet. 

Szeretnek valamelyest megtanulni arabul, hogy legyen valami alapom (regi almom, am nem amitom magam azzal, hogy megy is majd nekem ez a nyelv). Tovabba, ez a minimum, amit megtehetek itt, mind idegen. Ugy erzem, hogy ez az a fajta tisztelet, amit meg kell adjak az orszagnak. Sajnos, ez a tervem nem olyan egyszeruen alakul, ahogy szeretnem, mert ugy tunik, hogy igen korlatozott szamban akarnak itt kulfodiek arabul tanulni es raadasul itt leginkabb a helyi dialektust okitjak es nem a klasszikus arabot. Na most en a kettot szeretnem (irasban a klasszikust es szoban a helyit). Nem megyek bele a reszletekbe, hogy idaig milyen szerencsetlen probalkozasaim voltak a nyelvtanulas lehetosegevel kapcsolatban, eleg annyi, hogy ismet nem talaltunk ra erre a magan nyelviskolara. Helyi baratokkal/kollegakkal mar ketszer voltunk (este) egy kis italra, de mi, magunktol, egyszeruen keptelenek vagyunk rabukkani. Ott korozunk korulette mint valami sas a predajara, de mindig kicsuszik a kezunkbol. 

Hozza kell tegyem, hogy nem konnyiti meg a tajekozodasunkat a varos sikatoros utcainak kaotikussaga. Fel oras korbe-korbejaras utan ugy dontottem, hogy feladom es inkabb bekukkantok a Victoria's Secret boltba. 

(szeles vigyor)

Minden felaron volt.

Ki is neztem magamnak negy furdoruhat, hogy majd felprobalom oket es a hozzam legjobban illovel meg is ajandekozom magam (info: itt mar javaban 30 fok van). 

A furdoruha nagyon szep volt. Ketreszes fekete, a felso resze haromszog alaku, szivacsos. Hosszabban kek/feher/ezust csikokkal, nyakbakotos. No! mondom magamban, ebben aztan a plazs femme fatale-ja leszek! Szepen felvonulok az emeletre, a probafulkebe es felprobalom a furdoruha felsoreszet.

Horror a tukorben.

Egyszeruen remesen all rajtam! A vigyor gyorsan atmalt lekonyulo grimassza. Hat ezert jarok en mindennap tornazni? Olyan szep uszogumim lett, hogy csoda! Oda az en 23-25 eves alkatom... Isten hozott a 33 evesek vilagaba! 

Megszegyenultem levedlettem a csodaszep furdoruhat, undorral vetettem pillantast a modellre, aki szerepel a dobozon es szepen visszaadtam az eladonak, aki meg mit sem tudott a csalodottsagomrol es csupa kedvessegbol rakerdezett : 

- Sexy, huh ? 

Hat, nem is tudja, hogy mennyire... 

De nem tavoztam ures kezzel : vettem magamnak egy foldig ero kek ruhat, ami szepen apol es eltakar!