A souk es a nehai karavanszeraj

Beirut - Souk

Bejrut mai varoscsarnoka, a souk, kozel 128,000nm-en fekszik. A korabeli epuletbol es a tortenelmi varazsbol, az igazi souk hangulatabol mara mar nincsen semmi kiveve a kepen lathaho nehai imahelyet, ami kesobb a piac bejaratara szolgalt.

Amolyan hatalmas luxus bevasarlokorutat kepzeljetek el ket kavezoval es 14 moziteremmel (aki kitalalja, hogy kik szerepelnek a kepen, kap egy nyalokat - a nyeremeny a helyszinen atveheto). A souk szo piacot jelent es minden arab, illetve berber varosban talalhato. Tobb irasmodja is van; talalkozhatunk souq-kal, soq-kal, esouk-kal, ...stb. A souk nyilt teruleten talalhato, ezert nem osszetevesztendo a perzsa bazaar-ral, ami fedett.  

A bejruti souk a polgarhaboru elott harom reszbol allt. Alapvetoen mar akkoris inkabb a luxus fele tendalt. Nem tulzas, ha azt irom, hogy a vilag kulonbozo pontjaibol erkeztek ide turistak, erdeklodok, leven a kozel-kelet egyik legnagyobb piaca volt, ami raadasul igenyes, szep es tiszta volt. Ekkor meg harom nagy piaca volt a varosnak egymas mellett : Souq al-Tawileh,  Souq al-Jamil es Souk al-Franj. Az elso ketto divataru cikkeket arult, ekszereket, luxus portekat, mig a harmadik viragot, zoldseget, gyumolcsot. 

Sajnos a polgarhaboru alatt a piacok szinten teljesen megsemmisultek. Roviddel a haboru kitorese utan (1975) az egyarant kereszteny es muszlim kereskedok egy, ket es fel honapos tuzszunet kovetkezteben kiurithettek a boltjaikat (a tuzszunet kifejezetten ezert jott letre). A kereskedok mentettek a menthetot, de igy is hatalmas anyagi veszteseg erte oket, hiszen a tuzszunet utan (no meg elotte is) mindent kifosztott az orjongo tomeg. Nehany evvel kesobb, 1983-ban, a piac megmaradt kicsiny tortenelmi reszet is porra zuztak, az un. Antoun Bey Khan karavanszerajt, hogy konnyebben lehessen a tengerhez kierni. 

Antoun Bey Khan

Es, ahogy olvasom Bejrut tortenelmet meglepodom azon, hogy a fovarosban alapvetoen nem voltak karavanszerajok. Harom volt csak osszesen, mig az orszag tobbi reszeben (es leginkabb delen) sorra nottek ki a foldbol, akarcsak a gombak. 

A varos legnagyobb karavanszeraja az Antoun Bey Khan volt, ami kozvetlen a tengerpart mellett epult 1860-ban. Ekkor a karavanszeraj mar reg nem ugyanazt a funkciot tolti be, mint nehany evszazaddal korabban : mar nem egy pihenohely a megfaradt kereskedoknek, akik ott tolthetik az ejszakat. A szazadforduloi Antoun Bey Khan epuleteben mar kulonbozo konzulatusok szerepeltek, de meg itt volt a kozponti posta, az Ottomon Bank fofiokja, a Le Reveil napilap kiadoja, stb. Ahogy szoszoltem a neten, talaltam is egy korabeli kepeslapot az epuletrol. Beismerem, nem a legjobb minoseg, de kivaloan lehet betekintest nyerni arra, hogy mikent festett Bejrut fokaravanszeraja (a nagy epulet a jobb oldalon). 

A bejruti regi souk a szazadfordulon

1991-ben kezdtek el a souk ujjaepitesi tervein dolgozni. A celuk az volt, hogy igyekezzenek megtartani a piac regi stilusat es strukturajat. Meglepetten olvasom tehat, hogy ki mas lett volna a kivitelezoje az egesz epitkezesnek, ha nem a Solidere magantulajdonban levo ceg (cinikus cedrus)?

A souk-ot papiron 2000-ben adtak at megnyitasra, de az akkori politikai instabilitas miatt tenylegesen csak 2009 oktobereben nyilt meg. 

Jo-jo, lehet szidni a Solidere-t, meghogy mennyire transzparens a dolog, egy dologban azonban becsuletre melto a ceg: kifejezetten ugyeltek arra, hogy a regeszeti lelemenyek ne vesszenek el. A megfelelo asatasok, okori darabok szallitasa, gondozasa nem keves anyagi koltseggel jar es en szemelyszerint ezt nagyon dicserem. Mikent akarunk a jovoben gondolkodni, ha nem ismerjuk a multunkat? 

Na most, ezen asatasok soran valt vilagossa, hogy bezony-bezony itt, ugyanezen a teruleten, mar a foniciaiak is kereskedtek (a tenger nagyjabbol 300 meterre van, tehat idealis helyszin volt a kereskedelemre). Ezt bizonyitja egy "fout" kiasott resze. A piac a tortenelem soran mindvegig aktiv maradt es az aranykorszakat a francia mandatum alatt elte leginkabb. Remelhetoleg a mostani, modern souk is egy uj, aranykorszak ele nez rovidesen.