Monday, April 1, 2013

Amin Maalouf es a tenger

Amin Maalouf egy bejruti szuletesu libanoni publicista, iro. 1976-ban menekult el az orszagbol a haboru elol, es vegleg Franciaorszagba telepedett le, ahol azota is el csaladjaval.

Elso uttoro ereju konyve a Keresztes hadjaratok arab szemmel (1983), amit en anno egy pillanat alatt elolvastam (leven akkor meg a templomos lovag tortenelmi korszakomat eltem). Tiz evre ra, megkapta a francia Prix Goncourt-t (Goncourt dij) a  Le Rocher de Tanios (Taniosz sziklaja magyar foditasban) c. regenyevel, amit szinten csak ajanlani tudok mindenkinek. Az en kedvenc regenyem tole a Le premier siecle apres Beatrice (1992 - sajnos magyarul nem jelent (meg) meg, de magyarra forditva a cimet, valahogy a kovetkezo lenne : Az evszazad, ami kovette Beatricet).

Am, ma nem a regenyeirol kivannek bejegyzest tenni, hanem az egyik esszejerol, amit ket nappal ezelott fedeztem fel a kozeli konyvarusnal : Le dereglement du monde, avagy a Vilag valsaga.

Amin MAALOUF - Le dereglement du monde (2009)
Franciaul a cimben ugyan nem valsag szerepel, hanem "rendellenesseg" (kerem nezzetek el nekem a szabadforditasomat). 
Es valoban : mi az, ami rend-ellenes lett ebben az uj evezredben? Nyilvan, ahhoz, hogy ezt a kerdest megvalaszoljuk, definialni kellene a rendet. Szamomra mindenekelott a rend alapja a moral es az etika. Ennek a ket erenynek a hianyat nemcsak latom a mindennapokban, hanem sajnos tobbszorosen meg is kellett tapasztaljam a kozelmultban. 
A rendhez tartozik meg a hatarozott foldrajzi egyseg, a stabil gazdasag es egy mindenkori kormany, ami iranyit egy adott orszagot. En nem hiszek abban, hogy egy orszag mukodokepes kormany nelkul. Libanonnak nincs kormanya es ennek nagyon sulyos kovetkezmenyei vannak a lakossagra nezve - am, amirol nem beszelunk, az nem letezik. 

Az iro egy gyonyoru hasonlatot ir a bekezdesben, miszerint jegyet valtottunk egy hosszu hajoturara, am nincs hatarozott uticelunk, az arbocunk megtort, a latasi viszonyok zavarosak, a tenger haborog es meg iranytunk sincs, vagy csillag ami vezerelne bennunket (az utolso reszt en koltom hozza) : " /.../ le navire sur lequel nous sommes embarques est desormais a la derive, sans cap, sans destination, sans visibilite, sans boussole, sur une mer houleuse /.../".

Nem hiszek a veletlenekben. A napokban vasaroltam egy (ujabb) festmenyt, amibe elso latasra beleszerettem (jo, ez nem ujdonsag, hiszen en csakis igy vasarlok). A festo gorog es kizarolag a tengert, illetve hajokat fest meg :


Nem kell sok kepzelet ahhoz, hogy lassuk az osszefuggest a negy nappal ezelott vasarolt festmenyem es a Vilag valsaga c. essze kozt. 

A mai "intellectuel" reteg (vagy legalabbis az, amely szereti magat annak nevezni) nem szivesen vesz tudomast arrol, hogy mekkora valsagba kerult a vilag. Nekik ajanlom elsosorban Amin Maalouf esszejet. 

No comments:

Post a Comment