 |
| Sami, Abdu csodalatos felesege |
*
Nezem estenkent az olasz hiradot (nem egyeni kedvtelesbol, hanem hitvesi kotelessegbol) es latom, hogy a kis olaszok most nagyon raporogtek a szir-libanoni temara. Elorebocsajtom azt, hogy a sajto igen torzit - nem uj gondolat es nem is en talaltam fel ezzel kapcsolatban a spanyol viaszt, de kerem, hogy mindig tartsuk ezt szem elott.
A Rai kepeket mutat Tripolirol, alarcos harcosokrol (jo koverek voltak, nem tudom, hogy mikent mozoghatnak ezek agilisan), es sorozatloveseket leado, 8-10 ev koruli gyerekrol (nagyon virult a feje, hogy szerepelhet a TV-ben). Tripoli sosem volt biztonsagos hely es valoszinuleg nem is lesz az. En oda peldaul nem megyek. Nem teszem ki magamat feleslegesen a veszelynek. Robbantottak ket mecset elott ? Volt mar ilyen, de most ketszer egymas utan, es ez nem volt szep dolog.
A tegnapi hiradoadasban a kis sotetbarnahaju, olivaboru menyecske a Del-Libanonban talalhato "alagutrendszert" mutatta be, mint valami nagy ujdonsagot illetve ugy, mintha exkluziv helyen jarnanak.
Kinek, mi szamit annak.
Eleg torz kepet adott a holgy a dologrol : ugyanis azon alagutrendszer mar reg muzeumkent szolgal es nincs hasznalatban. Barki megtekintheti az emlekhelyet, ahova ma is napi szinten mennek ki Edesanyak megsiratni a fiatalon elhunyt gyermekuket, akik anno ott harcoltak a Hezbollah szineiben, Izrael ellen es akiknek emlekfalat allitottak fel.
J. baratnom is volt ott, pusztan kivancsisagbol. Bar, ahogy o mondja : ez nem az o haborujuk. Ez a muzulmanok haboruja egymast kozt es Izrael ellen. Epp mikor, kivel van a konfliktus. A keresztenyek kivulallokent tekintenek az esemenyekre.
- Csak minkent hagyjanak beken! - mondja a kedves festmenyarus idos baratnem (akitol vasaroltam gyonyoru alkotasokat, amit haza is viszek!).
A helyi keresztenyek hellyel-kozel osszetartoak. A Sziriabol atmenekulo hitbeli tarsaiakat segitik es tamogatjak hiszen, ahogy nyilatkozta egy templombol kijovo asszony: ok is ateltek a polgarhaborut es tudjak, hogy milyen szornyu helyzet ez. Persze, ezt sem gondolja mindenki igy.
Ismetlem : a keresztenyek nem tekintik oket erintetnek az esemenyek okaban, hanem ugy latjak, hogy rajtuk (is) csattan az ostor amiatt, hogy a siitak es szunnitak harcolnak egymas ellen. Nana, ez sem altalanos. Hetfon, ahogy mentem az arab leckemre, az egyik taxisofor azt ecsetelte nekem, hogy o mennyire utalja a Hezbollah-t es, hogy o mint siita, nagyon nem ert egyet veluk. Oneki nem kell meg egy haboru. Minek avatkoztak be?
Nyilvan, minek avatkoztak be? Tehetjuk fel a kerdest, naivan.
A valasz erre rettenetesen osszetett es szerintem senki nem tudja ennek a pontos okat. Kezdjuk azzal, hogy mely sebeket hagyott a szir represszio a korabbi Asszad kormanyzas idejen (a jelenleginek az apja). A szirek Libanont elfoglaltak es a nyomorba dongettek. Nagy vonalakban elmondhato, hogy a szirek 1976 es 2005 kozott Libanont uraltak.
Nem kell bemutatnom azon tenyt, hogy a Hezbollah siita-part es, ahogy a keresztenyek osszetatranak, ugy a siitak is. Mikent nem avatkozna be a Hezbollah, ha olyan hirek jonnek at, hogy teljes siita falvakat irtanak ki, sot : video keszul arrol, hogy mikent becstelenitik meg a holttesteket, vagjak ki azokbol a szivet es a majat es kozli a videokameranak Abu Sakkar, hogy erre a sorsra jut minden alawita*, mikozben ugy tesz, mintha kiharapna egy darabot a szervbol (a video - sajnos - sokaig keringett a neten).
(no comment)
Nem beszelve arrol, hogy maga Bashar al-Assad is alawit csaladbol szarmazik! Nem csoda, hogy harcol azon felkelok ellen, akik a sajat nepet irtjak! (valamint a hatalmat meg akarjak donteni)
Hosszan beszelgettem az idos festmenyarus baratnemmal. Volt olyan kedves, hogy megosztotta velem a gondolatait es felelmeit. Velemenye szerint a jelenlegi helyzet sokkal rosszabb, mint 1975-ben volt. Akkor a palesztinok harca zajlott Izrael ellen. Most ez annal sokkal nagyobb meretu.
A siitak a szunnitak ellen. A szunnitak a siitak ellen.
A cel : a siitak es a keresztenyek kiirtasa, eludozese. Az elsok teljes megsemmisitese, mig a masik kenyszer-eluldozese. Tovabbi elmelete az, hogy Amerika egyik hosszutavu celja az, hogy Libanont atadjak a palesztinoknak, es ezzel megoldja az orok Izrael-Palesztin konfliktust. De ez csak egy tessek-lassek megoldas lenne, mert ez a terseg tenyleg egy puskaporos hordo. Mindig robban es mindig ujratelitodik.
Abban ketsegkivul igaza van, es ezt sajnos tenyek tamasztjak alak, hogy a Kozel-Kelet kereszteny lakossaga rohamosan csokken (lasd ezzel kapcsolatban az Amin MAALOUF, Le Dérèglement du monde : Quand nos civilisations s’épuisent, Grasset, 2009 (ISBN 978-2-246-68151-9) c. konyvenek idevonatkozo reszet - nem tudok rola, hogy angolul mar megjelent volna. Sot! Az eddigi hirek szerint kizarolag norvegra forditottak csak le). Tovabba az is teny, hogy a siitak allando tamadasoknak vannak kiteve.
Es itt jelzem a kovetkezo nagyon fontos gondolatot : ezen uldozesek nem Libanonbol aramlanak kifele, hanem kivulrol tamadjak meg az orszagot. Ahogy bekesen meg tudtak elni evszazadokig az itteni kulonbozo vallasfelekezetek egymas mellett, eppugy mestersegesen szitjak az utalatot kozejuk.
Itt kevesen hiszik azt, hogy polgarhaboru lesz. Abbol mar jutott nekik eleg. Azt viszont mindenki latja es hallja, hogy a helyzet sulyosbodik es azzal, hogy idegen allamok (leginkabb USA es Franciaorszag) bele akar avatkozni a szir valsagba, azzal nemhogy megoldast talalnak a komoly bajra, hanem elinditanak vele egy vegzetes lavinat. Libanon mar igy is megroskadt a tomerdek teher alatt, ami sujtja ot. Tobb, mint ket millio sziriai jott at - a mi fovarosunk, az en szep Budapestem, kisebb ennel!
Oriasi a nyomas a itt elokon. Mindenkire. Meg rank is, europaikon, mert mihelyt beall Europa a tamadok koze, mi is potencialis celpontok leszunk. Nem szamit az, hogy magyar vagyok es, hogy kozom nincs Francois Hollande-hoz, megis feher vagyok. Ebbol egyenesen az kovetkezik, hogy most mar az Al-Queeda es a Hezbollah szamara is ellensegeknek szamitunk.
Az emberek nagy tobbsege beket akar, es biztos megelhetest.
A tegnapi hiradoadasban a kis sotetbarnahaju, olivaboru menyecske a Del-Libanonban talalhato "alagutrendszert" mutatta be, mint valami nagy ujdonsagot illetve ugy, mintha exkluziv helyen jarnanak.
Kinek, mi szamit annak.
Eleg torz kepet adott a holgy a dologrol : ugyanis azon alagutrendszer mar reg muzeumkent szolgal es nincs hasznalatban. Barki megtekintheti az emlekhelyet, ahova ma is napi szinten mennek ki Edesanyak megsiratni a fiatalon elhunyt gyermekuket, akik anno ott harcoltak a Hezbollah szineiben, Izrael ellen es akiknek emlekfalat allitottak fel.
 |
| J. |
- Csak minkent hagyjanak beken! - mondja a kedves festmenyarus idos baratnem (akitol vasaroltam gyonyoru alkotasokat, amit haza is viszek!).
A helyi keresztenyek hellyel-kozel osszetartoak. A Sziriabol atmenekulo hitbeli tarsaiakat segitik es tamogatjak hiszen, ahogy nyilatkozta egy templombol kijovo asszony: ok is ateltek a polgarhaborut es tudjak, hogy milyen szornyu helyzet ez. Persze, ezt sem gondolja mindenki igy.
Ismetlem : a keresztenyek nem tekintik oket erintetnek az esemenyek okaban, hanem ugy latjak, hogy rajtuk (is) csattan az ostor amiatt, hogy a siitak es szunnitak harcolnak egymas ellen. Nana, ez sem altalanos. Hetfon, ahogy mentem az arab leckemre, az egyik taxisofor azt ecsetelte nekem, hogy o mennyire utalja a Hezbollah-t es, hogy o mint siita, nagyon nem ert egyet veluk. Oneki nem kell meg egy haboru. Minek avatkoztak be?
Nyilvan, minek avatkoztak be? Tehetjuk fel a kerdest, naivan.
A valasz erre rettenetesen osszetett es szerintem senki nem tudja ennek a pontos okat. Kezdjuk azzal, hogy mely sebeket hagyott a szir represszio a korabbi Asszad kormanyzas idejen (a jelenleginek az apja). A szirek Libanont elfoglaltak es a nyomorba dongettek. Nagy vonalakban elmondhato, hogy a szirek 1976 es 2005 kozott Libanont uraltak.
Nem kell bemutatnom azon tenyt, hogy a Hezbollah siita-part es, ahogy a keresztenyek osszetatranak, ugy a siitak is. Mikent nem avatkozna be a Hezbollah, ha olyan hirek jonnek at, hogy teljes siita falvakat irtanak ki, sot : video keszul arrol, hogy mikent becstelenitik meg a holttesteket, vagjak ki azokbol a szivet es a majat es kozli a videokameranak Abu Sakkar, hogy erre a sorsra jut minden alawita*, mikozben ugy tesz, mintha kiharapna egy darabot a szervbol (a video - sajnos - sokaig keringett a neten).
(no comment)
Nem beszelve arrol, hogy maga Bashar al-Assad is alawit csaladbol szarmazik! Nem csoda, hogy harcol azon felkelok ellen, akik a sajat nepet irtjak! (valamint a hatalmat meg akarjak donteni)
Hosszan beszelgettem az idos festmenyarus baratnemmal. Volt olyan kedves, hogy megosztotta velem a gondolatait es felelmeit. Velemenye szerint a jelenlegi helyzet sokkal rosszabb, mint 1975-ben volt. Akkor a palesztinok harca zajlott Izrael ellen. Most ez annal sokkal nagyobb meretu.A siitak a szunnitak ellen. A szunnitak a siitak ellen.
A cel : a siitak es a keresztenyek kiirtasa, eludozese. Az elsok teljes megsemmisitese, mig a masik kenyszer-eluldozese. Tovabbi elmelete az, hogy Amerika egyik hosszutavu celja az, hogy Libanont atadjak a palesztinoknak, es ezzel megoldja az orok Izrael-Palesztin konfliktust. De ez csak egy tessek-lassek megoldas lenne, mert ez a terseg tenyleg egy puskaporos hordo. Mindig robban es mindig ujratelitodik.
Abban ketsegkivul igaza van, es ezt sajnos tenyek tamasztjak alak, hogy a Kozel-Kelet kereszteny lakossaga rohamosan csokken (lasd ezzel kapcsolatban az Amin MAALOUF, Le Dérèglement du monde : Quand nos civilisations s’épuisent, Grasset, 2009 (ISBN 978-2-246-68151-9) c. konyvenek idevonatkozo reszet - nem tudok rola, hogy angolul mar megjelent volna. Sot! Az eddigi hirek szerint kizarolag norvegra forditottak csak le). Tovabba az is teny, hogy a siitak allando tamadasoknak vannak kiteve.
Es itt jelzem a kovetkezo nagyon fontos gondolatot : ezen uldozesek nem Libanonbol aramlanak kifele, hanem kivulrol tamadjak meg az orszagot. Ahogy bekesen meg tudtak elni evszazadokig az itteni kulonbozo vallasfelekezetek egymas mellett, eppugy mestersegesen szitjak az utalatot kozejuk.
Itt kevesen hiszik azt, hogy polgarhaboru lesz. Abbol mar jutott nekik eleg. Azt viszont mindenki latja es hallja, hogy a helyzet sulyosbodik es azzal, hogy idegen allamok (leginkabb USA es Franciaorszag) bele akar avatkozni a szir valsagba, azzal nemhogy megoldast talalnak a komoly bajra, hanem elinditanak vele egy vegzetes lavinat. Libanon mar igy is megroskadt a tomerdek teher alatt, ami sujtja ot. Tobb, mint ket millio sziriai jott at - a mi fovarosunk, az en szep Budapestem, kisebb ennel!
Oriasi a nyomas a itt elokon. Mindenkire. Meg rank is, europaikon, mert mihelyt beall Europa a tamadok koze, mi is potencialis celpontok leszunk. Nem szamit az, hogy magyar vagyok es, hogy kozom nincs Francois Hollande-hoz, megis feher vagyok. Ebbol egyenesen az kovetkezik, hogy most mar az Al-Queeda es a Hezbollah szamara is ellensegeknek szamitunk.
Az emberek nagy tobbsege beket akar, es biztos megelhetest.
En csak fel eve vagyok itt. Abbol is hat hetet otthon toltottem. Nincs nagy ralatasom a dolgokra. Igyekszem minden szemszogbol megkozeliteni a dolgot es a jol megszokott tortenelmi doktrina szerint dolgozni : a pozitivizmus elve szerint. De vannak helyzetek, amikor ez nagyon nehezen alkalmazhato.
Szemelyszerint szeretem es tisztelem Libanont. Jarok arabot tanulni, a helyi eteleket es termekeket reszesitem elonyben, baratkozom a helyiekkel... igyekszem beolvadni. Egyik orszag sem, tarsadalom sem erdemli az eroszakot, foleg nem, ha nem o kezdemenyezi.
(ne felejtsuk el, hogy a Hezbollah vezette Tripoli egy allam az allamban)
En peldaul azt sem ertem meg, hogy mikent ebredt ra a szir nep arra, hogy kormanyuk "nem demokratikus". Mikor volt az ? Amig Hafez al-Assad volt a kormanyzo (1971-2001) az volt ? Es most, hogy fia, Bashar al-Assad vette at az uralmat (2001) - a koztudottan moderaltabb politikus apjanal - rajott a nep, hogy Sziriaban "nincs demokracia"? Es mindezt tiz evnyi kormanyzas utan? En ezt nem ertem..., ami negyven evig volt, hirtelen nem jo?
Felreertes ne essek, egyik oldalon sem allok. Csak nem ertem.
Es, amint irtam fentebb, szerintem senkisem erti. Mindenki csak talalgat. Arrol meg, hogy mikent ir az europai, valamint az amerikai sajto a helyzetrol, arrol viszont megvan a velemenyem. Es emiatt szavazok a pozitivizmusra.
---
*Alawitaknak hivjak azon Sziriaban elo vallasai siita kisebbseget (12%), amelynek tanai misztikusak es zartak. Csakis beavatott ismerheti azokat. Kivulallo ritkan lehet beavatott. Igen zart vallasi kozosseg. Sziriaban el a tobbsege, keves Eszak-Libanonban es Torokorszagban.
1, akit erdekel a videoval kapcsolatos tovabbi informacion (majusi), itt talalja angolul :
http://thelede.blogs.nytimes.com/2013/05/13/video-appears-to-show-syrian-rebel-mutilating-a-soldiers-corpse/?_r=0
2, megerteni az alawitak helyzetet Sziriaban :
http://middleeast.about.com/od/syria/tp/The-Difference-Between-Alawites-And-Sunnis-In-Syria.htm
3, masik szempontbol latni a helyzetet:
http://www.plaidavenger.com/leaders/profile/bashar-al-assad/
No comments:
Post a Comment